A bírósági ítélet után hetekig eltarthat az első eljárások megindítása

Néhány órával az Európai Bíróság jogállami feltételrendszerre vonatkozó rendeletet megerősítő ítélete után az Európai Parlament többsége azonnali cselekvésre, a hivatalos eljárások megindítására szólította fel az Európai Bizottságot és annak elnökét, aki a képviselők egy részét magára haragítva egyéb elfoglaltságai miatt nem vett részt a szerdai plenáris vitán. 

„Az utolsó akadály is elhárult a jogállami feltételességi mechanizmus elől. Hogy mindenki megértse: legfőbb ideje megkezdeni a rendelet végrehajtását. A stoppert nem lehet visszaállítani. A Bizottságnak tényleg gyorsan kell lépnie” – hangsúlyozta a finn néppárti Petri Sarvamaa, a jogállami fékről szóló rendelet egyik parlamenti jelentéstevője. 

Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének az ítéletre reagáló nyilatkozatából azonban arra lehet következtetni, hogy a testület hosszabb időtávban képzeli el az első hivatalos eljárások megindítását. „A Bizottság most gondosan elemezni fogja az ítéletek indoklását és azt, milyen hatást gyakorolhatnak azokra a lépésekre, melyeket a rendelet alapján fogunk tenni a továbbiakban. Az ítéleteket figyelembe véve a következő hetekben iránymutatásokat fogunk elfogadni, tovább pontosítva, hogyan fogjuk a mechanizmust alkalmazni a gyakorlatban” – jelentette ki a Bizottság elnöke. 

„Az iránymutatások elfogadása napokat és nem heteket kell, hogy igénybe vegyen” – vélekedett Daniel Freund, az Európai Zöldpárt témafelelőse. Petri Sarvamaa szerint a Bizottság, ha akarná, 2-3 napon belül véglegesíteni tudná a dokumentumot, ám az egész egyébként is csak köntözfalazás. A finn képviselő azt állította, hogy októberben már minden készen állt az eljárás megindítására, amikor az Európai Tanács őszi ülése előtt – szerinte - politikai beavatkozás miatt végül nem küldték el a hivatalos leveleket a kiválasztott tagállamoknak. Sarvamaa nem az első, aki ezt állítja, előtte már többször megjelent a sajtóban, hogy októberben Angela Merkel, a visszavonulás előtt lévő német kancellár közbelépése miatt állt le a folyamat. 

Daniel Freund arra is felhívta a figyelmet, hogy ha még a Bizottság azonnal meg is nyomná a startgombot, legalább 9 hónapot venne igénybe az eljárás alapján a jogállami elvek megsértésével az unió pénzügyi érdekeinek ártó, illetve azokat veszélyeztető országok pénzügyi szankcionálása. A német zöldpárti képviselő szerint a magyar és a lengyel kormány, amikor 2020 végén rájöttek, hogy nem tudják megakadályozni a rendelet elfogadását, minden erőfeszítésüket az alkalmazásának időbeni kitolására fordították. 

Freund úgy véli, hogy Budapest és Varsó most is mindent meg fog tenni a késleltetés érdekében. A zöldpárti képviselő, majd a plenáris vitán kollégája, Terry Reintke megfenyegette a Bizottságot, hogy a Parlament elutasíthatja a testület zárszámadását és a jövő évi költségvetésben megvághatja az adminisztratív kiadásait, ha tovább húzza az időt az eljárás megindításával. Petri Sarvamaa arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszel a sok halogatás után a végén olyan helyzetben találhatja magát, hogy három nappal a magyar választások előtt küldi el az eljárás megindítását jelző hivatalos levelet Budapestre. 

Az Európai Bizottság illetékes szóvivője szerint a biztosi testület fogadja majd el az iránymutatásokat, amelyek közlemény formájában lesznek nyilvánosságra hozva. A Bizottság ezt követően tájékoztatni fogja a Tanácsot és az Európai Tanácsot, de nem fog konzultálni velük. Egyelőre nem világos, hogy von der Leyen az Európai Tanács márciusi ülésén személyesen tájékoztatja-e majd az EU27-ek vezetőit, ahogy azt a magyar kormány nemrég a Bizottság novemberi adminisztratív levelére adott válaszában értelmezte. 

Johannes Hahn, költségvetési biztos a plenáris ülésen azt mondta, hogy előrehaladott fázisban tartanak az előkészületek a rendelet gyakorlati alkalmazásáról szóló iránymutatásokkal, és a testület célja, hogy gyorsan lépjen. De, hogy ez egész pontosan mit jelent, azt nem részletezte. 

Petri Sarvamaa egyébként úgy látja, hogy a Bizottságnak valamivel könnyebb dolga lesz Magyarországgal szemben elindítani az eljárást Lengyelországnál, mert az előbbi esetében egyértelműbb az összefüggés a jogállami elvek megsértése és a korrupciós, összeférhetetlenségi és csalási szál, vagyis a pénzügyi érdekek védelme között. A lengyelek esetében azt kell bizonyítani, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének korlátozása konkrétan veszélyt jelent az uniós költségvetési pénzek elköltésére.