Az EU szankciókkal válaszol a kelet-ukrajnai szakadárok elismerésére

Oroszország súlyos európai és nemzetközi szankciókra számíthat azt követően, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn, a Biztonsági Tanács ülését követően több mint egy órás beszéde végén bejelentette, hogy Moszkva elismeri a két kelet-ukrajnai szakadár terület, az úgynevezett Donyecki és Luhanszki „népköztársaság” függetlenségét. 

„A két ukrajnai szeparatista terület elismerése a nemzetközi jog, Ukrajna területi egysége és a minszki megállapodások kirívó megsértésének számít. Az EU és partnerei egységesen, szigorral és határozottan fognak reagálni az Ukrajna melletti szolidaritás jegyében” – szögezte le Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Josep Borrell, kül- és biztonságpolitikai főképviselő Putyin bejelentésére reagálva.

Borrell még az orosz elnök bejelentése előtt tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a szakadárok által 2014 óta megszállt terület elcsatolása esetén büntetőintézkedések lesznek, ha pedig Moszkva hivatalosan elismeri a szeparatisták függetlenségét, akkor szankciókra vonatkozó javaslatokat fog előterjeszteni, amelyekről az EU27-ek külügyminisztereinek egyhangúlag kell dönteni.

A kül- és biztonságpolitikai főképviselő nem részletezte, milyen intézkedéseket tartalmaz majd a javaslat, de világosan utalt rá, hogy a felügyelete alá tartozó Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) olyan szankciós csomagot dolgozott ki, amely az orosz agresszió súlyosságától függő büntetőintézkedéseket tartalmaz.

Miután Vlagyimir Putyin – legalábbis egyelőre – visszariadt Ukrajna nyílt lerohanásától és a szakadár területek függetlenségének elismerésével a grúziai Dél-Oszétiához hasonlóan egyfajta köztes utat választott, az EU vélhetően nem a legkeményebb szankciós rezsimmel bünteti majd Moszkvát. 

Ursula von der Leyen és Charles Michel közös nyilatkozata szerint 2az Unió szankciókkal fog válaszolni azok ellen, akiknek közük van ehhez az illegális lépéshez”. Ez rögtön találgatásokat indított arról, hogy az elismerést bejelentő és az erről szóló aktust aláíró orosz elnök ellen is szankciókat léptet életbe az Unió. 

Államiságuk elismerését néhány napja indítványozta egy nyilvánvalóan előre megbeszélt forgatókönyv szerint a két szakadár terület vezetője. Az elismerés még nem egyenlő az annexióval, ahogy az a Krím esetén 2014-ben történt, de két lépésben megnyitja az utat azelőtt, miután az Ukrajnából kiszakadó szeparatisták kérhetik az Oroszországhoz való csatlakozást. 

A lépés a minszki megállapodás végét jelenti, hiszen az abból a premisszából indult ki, hogy a két, zömében oroszajkúak által lakott terület Ukrajna része. Putyin ugyanakkor egyórás, történelmi sérelmek felemlegetésétől nyüzsgő, Ukrajna önálló létre való jogosultságát megkérdőjelező, azt ősi orosz területnek nevező beszédében kilátásba helyezte azoknak a megbüntetését, akik néhány éve Odesszában oroszokat bántottak. Egyes megfigyelők szerint nem kizárt, hogy Putyin a Fekete-tenger partján fekvő városra is kiveti a hálóját.

Hétfő délelőtt még úgy tűnt, hogy egy amerikai-orosz csúcstalálkozót tartanak a háború megállítására, amely Putyin bejelentése után lekerült a napirendről.

„Oroszország a második világháború vége óta a legnagyobb fenyegetést intézte az európai béke és stabilitás ellen” – fogalmazott a külügyi tanács ülését követően Josep Borrell, aki az EU nevében az orosz félretájékoztatást is elítélte, „amelynek célja egyértelműen az, hogy ürügyet fabrikáljon az Ukrajkna elleni katonai eszkalációra”. 

Az EU27-ek hétfő reggel Dmitro Kuleba, ukrán külügyminiszterrel tárgyaltak Brüsszelben. A kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint az alábbi intézkedésekről született megállapodás Ukrajna támogatására:

• Az EU először is meghozta a végleges döntést 1,2 milliárd euró makrogazdasági támogatás folyósításáról Kijevnek.
• Az EU katonai kiképzési támogatást nyújt az ukrán hadseregnek.
• Uniós szakértők utaznak az ukrán fővárosba az Ukrajna elleni orosz kibertámadások elleni védekezés elősegítésére. 
• Az EU mérlegeli annak a lehetőségét, hogy a külügyminiszteri tanács Kijevben közös ülést tartson az ukrán partnerekkel (ezt Borrell szerint a körülmények döntok majd el). 
• A főképviselő azt is közölte, hogy egy kivételével valamennyi uniós tagállam és az EU is teljesen nyitva tartja képviseletét az ukrán fővárosban.

Josep Borrell az oroszhoz hasonló szankciókkal fenyegette meg Belaruszt is, ha területe az Ukrajna elleni agresszió kiindulópontjául szolgálnának és intézményei közreműködnének az akcióban. Úgy vélte, hogy Minszk ebben az esetben elveszíti nukleáris semlegességét és annak perspektívájával néz szembe, hogy Moszkva csatlósává válik.