Energiaárak: Brüsszel a gáztárolók őszi feltöltésére sürgeti a tagállamokat

Tavaly októberhez képest súlyosbodó gázválságot lát Európában március 2-ra tervezett közleményének lapunkhoz eljutott tervezetében az Európai Bizottság, amely most úgy ítéli meg, hogy a földgáz- és a villamos energia árak idén április helyett egészen 2023-ig magasak és instabilak maradnak. Ez várhatóan egyre nagyobb mértékben hatással lesz majd az európai háztartásokra és azokra a sebezhető fogyasztókra, akik jövedelmük arányosan nagyobb részét fordítják rezsiköltségekre. A gázárak tartós szárnyalása ugyancsak rossz hír főleg az energiaintenzív iparágak és az agrárélelmiszer szektor számára, amelyek magasabb termelési költségekkel szembesülnek. 

Jövő héten bemutatandó közleményében a Bizottság rámutat, hogy a földgáz nagykereskedelmi ára 400%-kal magasabb az egyévvel ezelőttinél, a villamos energia nagykereskedelmi áránál pedig körülbelül 260%-os az emelkedés. Az egekbe szökő nagykereskedelmi árak továbbra is felhajtják a gáz és az áram kiskereskedelmi árát, amely 2021 hasonló időszakához képest 51, illetve 30%-os emelkedést mutat. Brüsszel valószínűnek tartja, hogy a kiskereskedelmi árak 2022 folyamán tovább közelednek a nagykereskedelmi árakhoz. A villamos energia nagyker ára a hosszú távon átlagosnak mondható egyharmad helyett jelenleg nagyjából a felét teszi ki a kiskereskedelmi áraknak. 

A rendkívül magas energia árakat a Bizottság a földgáz iránti rendkívül élénk globális kereslettel magyarázza elsősorban, amelyeket geopolitikai tényezők, mindenekelőtt az Ukrajna elleni orosz fenyegetés csak felerősítenek. A gázkészletek alacsony szintjük miatt csak korlátozott mértékben ellensúlyozzák az energia árak szárnyalását: az európai tározók február elején 37%-os szinten voltak feltöltve, több mint 10%-kal alacsonyabban az ilyenkor szokásosnál. Brüsszelben elismerik, hogy sokkal riasztóbb lehetne a helyzet egy, a jelenleginél szigorúbb téli időjárás esetén. 

A dokumentum birtokunkba került tervezete aláhúzza, hogy az energiarendszer és az ipar dekarbonizációját elősegítő karbonár emelkedő trendet mutatott az elmúlt hónapokban. A fogyasztói gáz és villanyszámlákról rendelkezésre álló 2021-es adatok a Bizottság szerint arról tanúskodnak, hogy a villamos energia kiskereskedelmi árának 15%-át alkotta a karbonár. Ebből a testület arra a következtetésre jut, hogy a növekvő földgázárak villamos áram árára gyakorolt hatása nyolcszor nagyobb a karbonár által kifejtett hatásnál. A karbonárak emelkedése részben a szén földgáz rovására növekvő felhasználásával függ össze az áramtermelésben, ami nagyobb keresletet támaszt a kibocsátási egységek iránt.

Az Európai Bizottság szerint az energia területén az ellenállóképesség növelésére, a földgáz-importtól való függőség csökkentésére és az árak alacsonyabb szinten történő stabilizálására a legjobb megoldás az európai zöld megállapodás végrehajtásának a felgyorsítása: a Fit for 55 klímacsomagban javasolt intézkedések, különösképpen a megújulókra és az energiahatékonyságra fordított beruházások gyors végrehajtása. 

Egy, az EU-Monitornak nyilatkozó bizottsági forrás szerint az energiaárrobbanás olcsóbbá tette a Tanácsban jelenleg tárgyalt átfogó klímacsomag végrehajtását, mégpedig a szén és a földgáz árának meredek emelkedése miatt. Ez ugyanis növeli a megújulók versenyképességét és tovább csökkentette a beruházások költségeit. Azaz Brüsszel olvasatában az energiaár-válság nem rosszabb, hanem kedvezőbb körülményeket teremtett a vitatott csomag elfogadásához.

„Az EU jelenleg évi 155 milliárd köbméter földgázt importál Oroszországból. Ez éppen akkora mennyiség, amire nem lenne többé szükség, ha megvalósítjuk a Fit for 55 csomagot. Ha ez sikerülne, 2030-ban nem lennénk többé ráutalva az orosz gázra” – vélekedett egy nevének mellőzését kérő forrás. 

Mint a közlemény tervezetében a testület hangsúlyozza, a tartósan magas energiaárak kárt okoznak a gazdaságnak. Az Európai Központi Bank becslése szerint az energiaár-sokk 2022-ben körülbelül 0,5 százalékponttal csökkenti majd a GDP-növekedést az EU-ban. Jelenleg az energiaárak hatnak legnagyobb mértékben az inflációra, 2,5 százalékpontot hozzátéve az éves árdráguláshoz. 

A dokumentum aláhúzza, hogy az elszabadult energiaárak miatt az EU tagállamaiban mostanáig legalább 23 energiaszolgáltató ment tönkre, csökkentve ezzel a versenyben rejlő előnyöket a fogyasztók számára. Ezért is a Bizottság szerint a legfőbb ideje különböző intézkedésekkel semlegesíteni az ársokkal kapcsolatos hatásokat és már jó előre felkészülni a következő fűtési szezonra. 

„A zöld átállás erőteljes felgyorsítása nélkül az EU-ban a villamos energia ára legalább 2030-ig jelentős mértékben a földgáz árától függ majd” – húzza alá a dokumentum, amely az októberben bemutatott eszköztár kiegészítéseként 12 területen javasol intézkedéseket. 

Elsőként a megújuló hidrogén és biogáz-termelés növelését. A Bizottság terve, hogy a biogáz-termelés 2030-ra elérje az EU-ban a 35 milliárd köbmétert. A zöld hidrogén termelésének növelésére a rugalmas karbonszerződések megkötését javasolja Brüsszel. Ilyen esetekben a kormányok megállapodnak egy piaci szereplővel egy adott időszakra vonatkozó rögzített karbonárról. Ez segíthet a piaci szereplőknek a karbonárak körüli bizonytalanság minimalizálásában. 

Egy másik terület az általában nagyon időigényes és bürokratikus engedélyezési eljárások felgyorsítása, amelyek lehetővé tennék a megújuló energiaforrások gyors és nagy volumenű előállítását. 

A kiskereskedelmi árak kordában tartása érdekében a Bizottság egy, a közleményhez csatolt mellékletben részletes iránymutatást ad a hatósági árak alkalmazásáról a villamos energia szabályozói keretével összhangban. Mint a dokumentum megjegyzi, eddig a lehetőséggel élve a tagállamok körülbelül fele alkalmaz valamilyen központi árszabályozást. 

A közlemény az energiahatékonyság javításában rejlő előnyökre is felhívja a figyelmet, azt állítva, hogy a már meglévő energiaszabályozói intézkedések 2020-ban 60 milliárd euró megtakarítást eredményeztek a fogyasztóknak. Ráadásul az energiaárak közel megduplázódása miatt az energiahatékonysági és épületfelújítási beruházások megtérülési ideje gyakorlatilag megfeleződött – mutat rá a Bizottság. 

A Bizottság márciusban külön közleményt szentel majd a mezőgazdasági és élelmiszerárak alakulásának is. 

A dokumentumot egy „téli gázterv” egészíti ki az ellátásbiztonság javítása érdekében és a földgáz stratégiai tárolására fókuszálva. A Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok minden évben szeptember 30-ig egy előre meghatározott minimális mértékű gázkészletet halmoznának fel a tárolókban. A még nem végleges tervezet jogi kötelezettséggé tenné a gázkészletek felhalmozását, ám úgy tudjuk, hogy a végleges verzióban először ajánlással próbálkozik majd Brüsszel. A tagállamokat arra sürgeti a dokumentum, hogy a gáztárolókat működtető cégeknek írjanak elő egy bizonyos kötelezően tárolandó mennyiséget, így biztosítva azt, hogy elegendő földgáz álljon rendelkezésre a fűtési szezonra. 

Ugyancsak újdonság, hogy a Bizottság egy kísérleti projektet indít a közös gázbeszerzésre 2022-ben. 

Bár a Bizottság továbbra sem látja bizonyítottnak a piaci információk alapján azt, hogy a spekulációknak és manipulációnak köze lenne a karbonpiacon az árak emelkedéséhez, további intézkedéseket javasol a karbonpiac átláthatóságának javítására. Ezek egyike az opcionális szerződések jelenleginél alaposabb és jobb piaci felügyelete. A Bizottság az ESMA-t arra kéri majd, hogy hathavonta elemezze a karbonpiaci folyamatokat és azokról közérthető módon számoljon be a közvéleménynek. 

Végül a Bizottság a Gazprom esetleges piaci erőfölénnyel való visszaélését is vizsgálja, emlékeztetve arra, hogy az orosz cég által üzemeltetett tárolók 16%-ig vannak csak feltöltve, míg a nem a Gazprom tulajdonában lévőknél 44%-os a feltöltöttségi szint.