Valószínűleg nem érik el a kívánt hatást a nyugati szankciók

Miközben az EU szerdán hivatalosan is elfogadta az Oroszországot Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértése miatt sújtó szankciókat, szakértők egy panelbeszélgetésen arra hívták fel a figyelmet, hogy az USA, az EU és Nagy-Britannia által bevezetendő intézkedések nincsenek arányban a korábbi figyelmeztetésekkel, és nem okoznak akkora kárt az orosz gazdaságnak, amelynek visszatartó ereje lenne a konfliktus eszkalációja szempontjából. Volt, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a még a legjelentősebbnek minősített intézkedés az Északi Áramlat 2. gázvezeték engedélyezési eljárásának a felfüggesztéséről is bármikor visszafordítható. 

Chris Miller, az American Enterprise Institute oktatója az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) által rendezett telekonferencián összességében nem látja a jelét (legalábbis eddig) azoknak a „pusztító erejű” szankcióknak,a melyeket Joe Biden, amerikai elnök belengetett Vlagyimir Putyinnak Ukrajna megtámadásának esetére. Az USA által listázott két bank szerinte marginális szerepet játszik az orosz pénzügyi rendszerben, és az orosz kormány és jegybank nyugati pénzpiacoktól való kizárásának sem lesz sok érdemi hatása, mivel Oroszország jelenleg nem szorul rá hitelfelvételre. 

Ezt egyébként twitteren Elina Ribakova, az IInstitute of International Finance helyettes vezető közgazdásza is megerősítette, hangsúlyozva, hogy az orosz kormány költségvetési többletet produkált és az ország nem szorul kölcsönön felvételére. Ribakova szerint nagyjából 64 milliárd dollár összegű orosz adósság van külföldi kézen, ideértve az eurókötvény-piacot. Oroszország pedig 630 milliárd dollárra becsült valuta- és aranytartalékokkal rendelkezik.

Chris Miller szerint az USA, ha akarná, el tudna fogadni olyan intézkedéseket, amelyeknek tényleg „pusztító” hatásuk van. Az egyik az orosz energiaszektor, megtiltva az új befektetéseket, de a szakértő úgy tudja, hogy ez nincs napirenden. A másik a pénzügyi szektor célbavétele, Oroszország lekapcsolása a nemzetközi pénzügyi átutalásokat intéző SWIFT rendszerről. Egy ilyen lépés nagy valószínűséggel mély recesszióba taszítaná az orosz gazdaságot, de Miller nem tartja valószínűnek az alkalmazását. A harmadik terület az exportellenőrzés, ahol bizonyos kulcstechnológiáktól vágnák el az orosz gazdaságot. Az amerikai szakértő szerint a három közül bármelyik terület szankcionálása súlyos válságba taszítaná Oroszország gazdaságát, de Joe Biden részéről – legalábbis eddig – nem látott erre valós szándékot.

Michael O’Kane brit szakértő is osztja azt a véleményt, hogy az eddig bejelentett amerikai, brit és az európai szankciók messze nem elégségesek ahhoz, hogy letérítsék útjáról az orosz elnököt. A brit kormány lépései szerinte nélkülözik az ambíciót. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy London három olyan orosz üzletembert és öt olyan bankot helyezett tiltólistára, akiket már korábban az Egyesült Államok is indexre tett. 

Az orosz milliárdos ügyfelekkel is rendelkező ügyvédi irodát vezető jogász szerint egyelőre nincs nyoma annak, hogy Boris Johnson hozzá merne nyúlni a Londonban bejelentett lakhellyel rendelkező orosz oligarchák többségéhez, akik az elmúlt években 450 milliárd fontot fektettek be a londoni tőzsdén. „Ezekhez az oligarchákhoz egy ujjal sem értek hozzá” – mutatott rá O’Kane, aki szerint a legnagyobb csapást akkor tudnák az orosz oligarchák érdekeire mérni, ha megvonnák tőlük a tartózkodási engedélyt. 

„Az EU olyan erős, amennyire a leggyengébb láncszeme. Az Egyesült Királyságnak viszont nincsenek ilyen korlátai. Ezért ezek a szerény ambíciók sokat elárulnak a brit kormány étvágyáról” – mondta.

Clara Portela, a Valencia Egyetem politikatudományi intézetének professzora úgy látja, hogy az EU részéről a szankciós csomag nem az orosz gazdaságnak ártó szándékot tükrözi, hanem azt, hogy első lépcsőben megnevezzék és szankcionálják azokat a személyeket és cégeket, akiknek felelősségük van az Ukrajna elleni agresszióban. A Biztonsági Tanulmányok EU-s Intézetének korábbi kutatója a következő lépcsőben is enyhébb szankciókat szimatol, azon egyszerű oknál fogva, mert az EU gazdasága számos szállal kötődik az oroszhoz.

A spanyol professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Északi Áramlat 2. gázvezeték engedélyezésének Berlin által történt leállítása sem tekinthető véglegesnek és bármikor visszafordítható. 

Michael O’Kane szerint az a megközelítés is megkérdőjelezhető, hogy a nyugati partnerek mindig csak reagálnak egy-egy orosz húzásra. Ha továbbra is ezt a logikát követik, akkor szerinte végül anélkül juthatnak el Ukrajna szétbomlasztásához, hogy nem játszották ki időben a Kreml elrettentését szolgáló kártyákat. „Minél gyengébbek a szankciók, annál kevésbé szolgálják az elrettentést. Ha lesz további orosz akció, az nyilvánvalóan nem a büntetőintézkedésektől való félelem miatt marad el” – vélekedett Chris Miller, az AEI oktatója.