Hága: az ukrán válság nem lehet ok a jogállami fellépés mellőzésére

Brüsszel/Hága, 2022. március 6.

A holland kormány tisztában van azzal, hogy az ukrajnai válság milyen nehézségeket okoz a magyar és a lengyel gazdaságnak, főleg az inflációs nyomás révén. Mindazonáltal nem gondolja azt, hogy ez uniós szinten okot kell, hogy szolgáltasson a jogállamiság kérdésének háttérbe szorítására – közölte az EU-Monitornak és több európai lapnak adott interjúban Sigrid Kaag, a 4-ik Rutte-kormány első miniszterelnök-helyettese és pénzügyminisztere, aki az uniós költségvetési szabályok felülvizsgálatáról is nyilatkozott.

Hollandia tiszteletreméltónak tartja azt a segítséget, amit Lengyelország és Magyarország nyújt az ukránoknak, és azzal is tisztában van, hogy a két ország gazdaságára, így az akár kétszámjegyet is elérő infláció formájában milyen súlyos következményekkel jár a konfliktus. Mindazonáltal azon a véleményen van, hogy mindez nem lehet ok a jogállamisági dosszié háttérbe szorítására vagy félretételére – fejtette ki az EU-Monitor kérdésére válaszolva a holland pénzügyminiszter több európai gazdasági lapnak adott interjúban.

Lapunk arról érdeklődött, hogy az európai egység megőrzésének elsődleges szempontja az ukrán válság kontextusában vajon nem elegendő ok-e arra, hogy az EU jegeljen olyan jogállamisággal összefüggő döntéseket, mint amilyen például a jogállami feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazása. „A jogállam is olyasvalami, ami Unióvá tesz minket. Nem hiszem, hogy választani kellene a két dolog között, mind a kettőt nagyon fontosnak tartom” – jelentette ki Sigrid Kaag, Mark Rutte negyedik kormányának pénzügyminisztere, egyben a miniszterelnök első helyettese.

Kaag - aki hétfőn a Maastrichti Szerződés 30-ik évfordulója alkalmából ismerteti részletesen a holland kormány Európával kapcsolatos elképzeléseit - az online interjúban közölte, hogy Hága kész további szankciókkal fokozni a nyomást Moszkvára az Ukrajna elleni támadás leállítása érdekében. A további lehetséges intézkedések között említett olyan akciókat, amelyek tovább korlátoznák az orosz oligarchák pénzkimentését és így azt, hogy kikerüljék a szankciókat.

A holland pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy országa az orosz bankok szélesebb körét kapcsolta volna le a SWIFT-rendszerről, de megértéssel fogadta az ilyen lépésnek fokozottan kitett uniós országok vonakodását. Kaag nem tartaná szerencsésnek, hogy európai politikusok nyilvánosan taglalják annak a lehetőségét, hogy a szankciók fokozásának jegyében részben vagy teljesen betiltsák az orosz földgáz behozatalát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy esetleges embargó számos helyi önkormányzatot is lehetetlen helyzetbe hozna, amelyek gázszállítási szerződéseket kötöttek korábban. De, a leválás az orosz gázról szerinte a közvélemény körében is szorongást vált ki. „Ez nem egy zéró összegű játszma” – mutatott rá.

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság a héten mutatja be az újabb energiacsomagot, amely várakozások szerint az energetikai átállás felgyorsítása, a földgáz-tároló kapacitások bővítése és bizonyos kompenzációs intézkedések mellett tör majd lándzsát, ellensúlyozandó az egekbe szökő energia árakat.

Az EU-Monitor érdeklődésére azt is elmondta, hogy Hollandia a háború kellős közepén az ukrán EU-csatlakozás felgyorsítása helyett más eszközökben, így a partneri viszony további mélyítésében látja célszerűnek a támogatás nyújtását a megtámadott országnak. A miniszter szerint Putyin elnök nem állít igazat, amikor az EU-nak az orosz agresszióra adott válaszait eszkalációnak nevezi. Éppen ellenkezőleg, szerinte az európai politikusok nyilatkozataikban tudatosan visszafogottan fogalmaznak, és nem akarnak olajat önteni a tűzre. „Ugyanakkor, ami történik, azt nem hagyhatjuk szó nélkül” – tette hozzá.

A Le Monde megszellőztette a hírt, miszerint az EU már egy második helyreállítási és stressztűrőképességi alapot készítene elő, hogy a szankciók hatását enyhítse és a védelmi kiadások növelését finanszírozza ebből. A francia újság úgy tudja, hogy a március 10-11-i párizsi EU-csúcson bejelentés várható az ügyben. Pénzügyminisztere hangján keresztül ugyanakkor Hollandia világossá tette az interjúban, hogy nem lelkesedik az újabb közös adósságkibocsátás ötletéért és ehelyett jelenleg a már meglévő eszköztár kimerítésének szavaz elsőbbséget, továbbá indokoltnak tartaná a kivárást, hogy mennyire rázza meg az európai gazdaságot egy újabb krízis.

Sigrid Kaag hangsúlyozta, hogy országa nyitottan és konstruktívan viszonyul a stabilitási és növekedési paktum modernizálásához, és olyan elképzelésekhez, amelyek a paktum preventív ágában nagyobb szerepet adnának a költségvetési kiadások figyelemmel kísérésének, csökkentenék a nyomást a kevésbé eladósodott országokra és az egyes országok helyzetéhez igazítaná hozzá az államadósság csökkentésének pályáját.

A pénzügyminiszter nem titkolta ugyanakkor, hogy felettébb vonakodva áll ahhoz a kérdéshez, hogy a költségvetési szabályok felülvizsgálata során bizonyos beruházásokat ne vegyenek figyelembe a hiány vagy az államadósság kiszámításánál (ún. aranyszabályok). Hága egy ilyen megközelítésben komoly kockázatokat lát, amelyek a beruházások kategorizálásának a nehézségével, a szabályrendszer még bonyolultabbá tételével, és ami ebből potenciálisan következik, végső soron magasabb hiánnyal és adóssággal függenek össze.

A holland kormány koalíciós megállapodása három feltételtől teszi függővé a költségvetési szabálykönyv korszerűsítését. Ezek: az járuljon hozzá a magasabb szintű gazdasági konvergenciához, biztosítsa az államadósság fenntarthatóságát és végül a szabályok hatékony érvényesítése, amelynek fokával a hágai kormány jelenleg elégedetlen.