Search
Close

Az EU reagálni fog Ukrajna tagsági kérelmére a csúcson

Brüsszel, 2022. március 9.
Két elvi döntést is hozhatnak a csütörtökön Versailles-ban kezdődő kétnapos informális ülésükön az EU27-ek vezetői: az egyiket a védelmi kiadások és képességek növeléséről, egy másikat pedig az orosz földgázról, kőolajról és szénről történő fokozatos leválásról. Ukrajna csatlakozási kérelméről is állásfoglalás várható, miközben a megerősített társult tagsági státusz és más opciók is felmerülnek. Eurókötvények kibocsátása uniós diplomaták szerint egyelőre nincs napirenden.

A sajtóban megjelent értesülésekkel szemben az EU a csütörtöki-pénteki Versailles-ba „kihelyezett” informális csúcstalálkozón nem fog döntést hozni az ukrán válsággal összefüggésben felmerülő plusz védelmi és energiabiztonsági intézkedések közös eurókötvények kibocsátásával történő finanszírozásáról – közölte egy magas rangú uniós tisztviselő egy nappal az összejövetel előtt, amelyet eredetileg az új uniós gazdasági modell megvitatására tűztek napirendre, de amelynek napirendjét nagyrészt átírja az Ukrajna ellen indított orosz háború. 

Az EU27-ek vezetői között nyilvánvalóan nincs konszenzus közös eurókötvények kibocsátásáról, amely egy újabb mérföldkő lenne az EU-integrációban. Ehelyett a már meglévő pénzügyi eszközök, és mindenekelőtt a 800 milliárd euró összegű Next Generation EU által biztosított lehetőségek és források kiaknázására, esetleg a koronaválságra válaszul létrehozott helyreállítási alap felhasználási szabályainak a módosítására kerülhet a hangsúly – nyilatkozták EU-diplomaták szerdán.

Az EU27-ek vezetői – akik a szankciók negyedik körének szerdai elfogadása után áttekintik majd az eddigi korlátozó intézkedések hatásait és újabb lehetséges lépésekről is eszmét cserélnek – csütörtöki és pénteki ülésükön két elvi döntést is meghoznak. Az egyik a nemzeti és uniós szintű védelmi kiadások és képességek növelésére, a másik pedig az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség fokozatos csökkentésére, lényegében az orosz gáz, olaj és szénexportról való fokozatos leválásra vonatkozik.

Diplomaták ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezek egyelőre elvi döntések és csak elindítanak egy folyamatot. Arról például koránt sincs konszenzus, hogy az EU teljes egészében leváljon energiaellátásában Oroszországról, vagy hogy erre időben mikor is kerüljön sor. A tagállamok mindkét kérdésben eltérő véleményeket fogalmaznak meg, attól függően, hogy mennyire függenek energiaellátásban Moszkvától. A sajtó legtöbbször Bulgáriát, Magyarországot és Németországot említi, mint azokat az országokat, amelyek egyáltalán nem támogatnak egy amerikai típusú energiaembargót Oroszországgal szemben.

A vezetők azt a bizottsági közleményt is megvitatják, amelyet kedden mutattak be Brüsszelben, és amely különböző kínálati és keresleti intézkedéseken keresztül lehetőséget lát arra, hogy az EU már az év végéig kétharmaddal csökkentse az orosz gázimportot. A dokumentum emellett azokat az eszközöket is frissíti és bővíti, amelyekkel a tagállamok ellensúlyozhatják a geopolitikai feszültségek miatt megállíthatatlanul emelkedő gáz- és villamos energia árakat. 

Alig egy héttel az ukrán EU-csatlakozási kérelem benyújtása után az Európai Tanács rekordgyorsasággal az ukrán kérést is megvitatja majd, és várakozások szerint valamiféle iránymutatást ad majd az Európai Bizottságnak a további lépéseket illetően. Az EU korábbi gyakorlatában átlagosan 7-9 hónap telt el a tagsági kérelem és a Bizottság véleményére vonatkozó tanácsi felkérés megszületése között. A rendkívüli időket jól szemlélteti, hogy Ukrajna esetében most ez alig több mint egy hetet vett igénybe.

Mindez azonban nem jelenti még Ukrajna gyorsított tagsági pályára való ráállítását. A közösség keleti tagjai ugyan ezt nyíltan támogatják, mások viszont nagyrészt a bizonytalan helyzet miatt korainak tartanának bármilyen döntést. Egyesek a Nyugat-Balkán érzékenységére is tekintettel vannak, miután a térség országai már hosszú ideje várnak a sorukra vagy éppen tárgyalnak a csatlakozásról. 

EU-diplomaták szerint valószínű, hogy a vezetők felkérik majd a Bizottságot, hogy készítse el véleményét az ukrán felvételi kérelemről, amelynek például egy részletes kérdőív kitöltése is része. Mivel azonban a háborúban álló ukrán közigazgatástól aligha lenne reális elvárni ezt, elképzelhető, hogy az EU az ukránok moráljának fenntartása és a realitások között egyensúlyozva, valamiféle sajátos megoldást javasol majd. Egyes tagállamok a teljes jogú tagság helyett megerősített partnerséget, vagy megerősített társult tagságot ajánlanának fel Kijevnek. Erről aligha lesz döntés a csúcson, bátorító üzenetekre viszont annál inkább.