Elvi EU-megállapodás az orosz energiaimport mielőbbi kivezetéséről

Az EU-tagállamok vezetői Versailles-i informális találkozójukon elvi egyetértésre jutottak az orosz földgáz-, kőolaj- és szénimport „lehetőség szerint minél előbb” történő kivezetéséről, a védelmi kiadások számottevő mértékű növeléséről és olyan intézkedésekről, amelyek növelik az európai gazdaság ellenállóképességét. 

A Versailles-i Nyilatkozatban foglaltak egyelőre elvi állásfoglalásnak számítanak, és az Európai Bizottság által március és május között előterjesztendő konkrét javaslatokban fognak majd testet ölteni. 

Miként arra Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcsot követő sajtóértekezleten kiemelte, az EU-ba irányuló orosz gázimportnak a testület által a héten korábban év végéig megvalósíthatónak ítélt kétharmados csökkentése nem embargón, hanem az orosz gáz különböző intézkedéseken keresztül (diverzifikáció LNG, a megújuló energiaforrások gyorsított ütemű bevezetése, a hidrogén piac kifejlesztése, az energiafogyasztás csökkentése stb.) történő csökkentésén alapul. Ezek az elemek a most elfogadott nyilatkozatban is megjelennek. 

„A jelenlegi helyzet az energiaellátás-biztonságunk alapos átgondolását teszi szükségessé” – szögezik le nyilatkozatukban az állam- és kormányfők, akik felkérik a Bizottságot, hogy május végéig tegyen javaslatot a RePowerEU-tervre, amelynek első változata közlemény formájában a héten lett bemutatva. Az Európai Tanács már március végéig egy olyan terv bemutatását is kéri a Bizottságtól, amely elérhető árakon biztosítaná az energiaellátást a következő fűtési szezonban. 

Bár előzetesen néhány tagállam, így Görögország részéről kívánságként fogalmazódott meg, hogy a gáz- és villamos energia robbanásra válaszul uniós szinten maximális árakat (ársapkát) vezessenek be, erről közel sem volt egyhangúság, mivel számos tagállam attól tart, hogy egy ilyen intézkedés többet árthat, mint használhat egy olyan piacon, ahol a tagállami energiamérleg és megoldások nagyon eltérnek egymástól. 

A nyilatkozatban a vezetők hangsúlyozzák, hogy a növekvő instabilitással, a stratégiai versenyfutással és a biztonságpolitikai kihívásokkal szembesülve úgy döntöttek, hogy nagyobb felelősséget vállalnak a biztonságunkért és további intézkedéseket hoznak az európai szuverenitás megalapozására, a meglévő függőségi viszonyok csökkentésére és egy új növekedési és beruházási modell létrehozására erre az évtizedre. 

Ere való tekintettel az állam- és kormányfők három kulcsfontosságú vetületet érintettek. 1. A védelmi képességek fejlesztését. 2. Az energiafüggőség csökkentését és 3. A gazdaság alapjainak megerősítését különböző intézkedéseken keresztül.

Korábban felmerült, hogy az koronaválsághoz hasonlóan az új válság költségeinek fedezésére esetleg eurókötvényeket bocsátana ki az EU. Ezt azonban a nettó befizetők, közülük is különösen a hollandok eleve kizárták, megjegyezve, hogy előbb a már meglévő pénzügyi eszközöket kellene kimeríteni (a koronaválság alatt az Eurócsoport például létrehozott egy 500 milliárd eurós kölcsönkeretet, amelyhez még nem nyúltak hozzá), és előbb mélységében látni kell a háború uniós növekedésre gyakorolt hatásait és más gazdasági adatokat. 

A közös adósságkibocsátásról szólva Macron hangsúlyozta, hogy a célokhoz kell rendelni az eszközöket, nem pedig fordítva, és az Európai Bizottságnak előbb mandátumot kell adni, hogy feltárja a költségeket. Ennek jegyében a vezetők felkérték a Bizottságot, hogy az Európai Védelmi Ügynökséggel (EDA) együttműködve május közepéig egy elemzést készítsen a védelmi beruházások terén meglévő hiányosságokról és ha szükségét látja, terjesszen elő további javaslatokat. 

A Versailles-i Nyilatkozat öt olyan prioritási területet is felsorol, ahol a stratégiai függetlenség kulcsfontosságú az EU számára. Ezek: a kritikus nyersanyagok, a félvezetők, az egészségügy, a digitális gazdaság és az élelmiszerek. 

A G7-ek közben megállapodtak arról, hogy tekintettel az orosz agresszió folytatódására újabb szankciókkal sújtják Oroszországot. 

Először is megvonják Oroszországtól a legnagyobb kedvezmény elvét a kétoldalú kereskedelemben, amely a WTO-tagoknak szól. Másodszor: az erre a célra létrehozott munkacsoport előkészíti a döntéseket az orosz elit további tagjainak és családtagjaiknak a szankcionálására. Harmadszor: gondoskodnak arról, hogy az orosz rezsim tagjai ne használhassanak kriptoeszközöket a szankciók kijátszására. Negyedszer: betiltják a luxuscikkek Oroszországba történő kivitelét. Ötödször: behozatali tilalommal sújtják a legfontosabb orosz acél- és vasipari termékeket. Hatodszor: tilos lesz az orosz energiaszektorba történő minden új befektetés. Tiltani fognak minden beruházást, technológia átruházást és pénzügyi szolgáltatásokat az energia-feltárás és kitermelés területén.