Az orosz energia szektor sem ússza meg az uniós szankciókat

Sorrendben a negyedik, de valószínűleg nem az utolsó szankciós csomagot ütötték nyélbe és léptették hatályba kedden Oroszország ellen az Ukrajna ellen viselt brutális háború miatt az EU és annak tagállamai. 

A legújabb intézkedések a nukleáris terület kivételével az energia szektort, az EU-ba irányuló orosz vas- és acélexportot, európai luxustermékek széles skálájának orosz piacra történő kivitelét, az állami tulajdonú vállalatokkal való bármiféle üzletelést, a hitelminősítést és orosz oligarchák és cégek újabb körét érintik.

Az EU által kedden életbe léptetett szankciók a háború óta először az orosz energia szektor csaknem egészét sújtják (eddig csak a kőolajfinomítást), és megtiltják európai cégeknek, hogy beruházzanak a földgáz-, kőolaj és szén kitermelésébe és feltárásába, és ehhez technológiai, pénzügyi és bármilyen más segítséget nyújtsanak, vagy orosz partnerekkel közös vállalatot alapítsanak. 

A szankció nem vonatkozik a nukleáris energiára és iparra, így a Paks 2. atomerőmű-projektet sem érinti, és az EU-ba irányuló földgáz-, nyersolaj-, és szénexportot sem. 

Az EU az Oroszországból származó kész vas- és acéltermékek behozatalát is betiltja, ez az intézkedés az orosz acélexport 24%-át érinti, mintegy 3,3 milliárd euró értékben. Az Európai Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy az orosz kvótákat osszák újra más, alternatív acélexportőrök között. 

Tilos lesz bizonyos érték felett az Európában gyártott luxuscikkek Oroszországba történő kivitele is. A korlátozás nem minden luxuscikket érint, hanem elsősorban azokat, amelyeket az orosz elit vásárol nagy előszeretettel. A szankciók 20 termékkategóriát érintenek a lovaktól, a szarvasgombától, a drága boroktól és égetett szeszektől kezdve fényűző bundákon, karórákon, ékszereken át luxusautókig és műalkotásokig. A luxusautóknál például 50 ezer euró a határ, ennél drágább nyugati gyártmányú gépkocsikat nem szerezhetnek be többé a gazdag oroszok az EU-ból. A márkás italoknál pedig 300 euró az értékhatár. 

Oroszország 2021-ben 3,5 milliárd euró értékben vásárolt az EU-tól a nevezett termékekből. Összehasonlításképpen: az EU évente nagyjából 80 milliárd euró értékben exportál luxuscikkeket a világon. 

Az egyik legnagyobb jelentőségű szankció a legnagyobb kedvezmény elvének megvonása Oroszországtól a kétoldalú kereskedelemben, ami megemelt vámtarifákat és nem tarifa-jellegű korlátozásokat jelent bármilyen, az EU piacára érkező orosz termék esetében. 

A szankciók negyedik köre a korábbi refinanszírozási tilalmat megfejelve mindenféle tranzakciót megtilt az európai cégeknek orosz állami tulajdonú cégekkel. Ez alól kivételt képeznek a közérdekű szolgáltatást végző állami cégek, mint például az orosz állami vasút, vagy az EU-ba irányuló kereskedelmet szolgáló teherszállítás (cargo). 

A hitelminősítő intézeteknek meg lesz tiltva orosz viszonylatban a hitelminősítés annak érdekében, hogy ne tudják esetleg idővel felminősíteni az orosz hitelképességet. A hitelminősítők ezen kívül semmilyen szolgáltatást nem nyújthatnak majd orosz ügyfeleknek.

Az EU a feketelistát is bővítette 15 újabb személlyel és 9 céggel és szervezettel. A 15 magánszemély közül 11-en oligarchák, közülük Roman Abramovics, a BL-győztes Chelsea futballklub eddigi tulajdonosa a legismertebb, de az orosz Alpha Group befektetési csoport főrészvényese, German Khan, a világ egyik legnagyobb műtrágya-gyártója elnök-vezérigazgatója, Vlagyimir Rasevszki, a 10 milliárd dolláros vagyonra becsült, vélhetően Putyin személyes vagyonának kezelésében is közreműködő Szulejman Kerimov sem kerülte el a szankciókat. 

Az EU ezenkívül az állami dezinformációban fontos szerepet játszó négy propagandistát is tiltólistára tett, köztük Konstantin Ernst-et, az Első Csatorna elnök-vezérigazgatóját. 

A 9 vállalat többsége a védelmi és hadiipari szektorban aktív. Közéjük tartozik a Zelenodolszk Hajógyár, amely a Fekete-tengeri flotta Vaszilij Bikov nevű fregattját is gyártotta, amely az orosz invázió első napján támadást intézett a Kígyó-szigetet védő ukrán katonák ellen. 

Az EU 2014, a Krím megszállása és elcsatolása óta 877 egyén és 62 cég és intézmény ellen hozott szankciókat.