Megosztja az EU-t az olaj- és gázembargó kérdése

Az EU27-ek külügyminiszterei több hét után az első olyan tanácsülésüket tartották hétfőn, amelyen nem döntöttek Moszkva elleni szankciókról az Ukrajna ellen intézett orosz agresszió megtorlásaként. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ülést követő sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva maga is úgy vélte, hogy a héten már nem számít formális szankciós döntésekre. 

A szankciókban beállt szünet ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a tagállamok a háttérben már nem készülnének a következő, sorrendben ötödik csapásra Moszkva ellen, amely mindeddig a legkisebb jelét sem mutatta készségének az Ukrajna elleni támadás leállítására, sőt az elmúlt napokban főleg civil célpontok támadásával még fokozta is a véres háborút. 

Az EU mostanáig meglepően nagy egységben hozta futószalagon a szankciós döntéseket, amelyek rövid- és hosszú távon is súlyos veszteségeket okoznak az orosz gazdaságnak és a háború folytatására való képességének. A következő lépcsőfok meglépése, amely az orosz energiaszállítások (földgáz, kőolaj és szén) részleges vagy teljes leállítását vonna maga után, azonban már sokkal keményebb dió, amiről egyes, az orosz importtól függő országok – köztük hazánk – hallani sem akarnak. 

„Az energia embargó nem akarom, vagy nem akarom kérdése, hanem az orosz szállításoktól való ráutaltságtól függ. Egyszerűen nem állíthatjuk le egyik napról a másikra a kőolajszállításokat. Ha ezt megtehetnénk, automatikusan meg is történne. Ugyanakkor mindent előkészítünk annak érdekében, hogy erre a közeljövőben, nagyon rövid időn belül képesek legyünk” – jelentette ki újságírók előtt Annalena Baerbock, német külügyminiszter. 

Magyar kollégája teljességgel kizárta azt, hogy a kormány jóváhagyjon bármilyen szankciót uniós szinten, amely a földgáz, a kőolaj vagy a szén oroszországi importját részben vagy teljesen korlátozná. Szijjártó Péter a szokásos módon csak a kormánypárti média jelenlétében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy naponta 19 700 tonna kőolaj érkezik Magyarországra a Barátság kőolajvezetéken, de azt még senki nem tudta szerinte megmondani, hogy mivel váltuk ki ezt a mennyiséget. 

A külügy- és külgazdasági miniszter szerint a külügyi tanács ülésén ismét hangsúlyosan merült fel az orosz energiaszállítások szankcionálásának kérdése, amit tagállamoknak „egy jól meghatározható köre” szorgalmaz. „Mi vörös vonalként tekintünk az energiaexportot sújtó szankciókat” – szögezte le, hozzátéve, hogy emlékeztette kollégáit arra, hogy az EU egységének fenntartása érdekében jobb, ha nem is kezdeményeznek ilyen intézkedéseket. 

Szijjártó szerint az energiaellátás nem ideológiai vagy filozófiai kérdés, hanem „kőkemény fizika és matematika”. Ha a forrás vagy a szállítási útvonal közül akár csak az egyik is hiányzik, akkor szerinte energiaellátásról sem lehet beszélni. Úgy vélte, hogy a következő 1-2 évben nem reális az orosz export visszaszorítása, mivel új források felkutatása és a szükséges beruházások is több véet vesznek igénybe. „ne okozzunk nagyobb kárt magunknak, mint akit szankcionálni akarunk” – jegyezte meg a külügyminiszter.

A Magyarországhoz hasonló helyzetben lévő Szlovákia külügyminisztere szerint azonban „nem lehet kétség afelől, hogy a vita politikailag az egyáltalántól elmozdult a hogyan kérdése felé. Vagyis Ivan Korcok azt sugallta, hogy nem az a kérdés, hogy az EU-nak szankcionálnia kell az orosz energiaexportot, hanem az, hogy hogyan tegye ezt meg. A szlovák diplomácia feje szerint sem lehetséges az orosz gázról és olajról való leszakadás egyik napról a másikra, amihez „idő kell”. „De, mindenkinek meggyőződése, hogy eminens érdek az energiaszállítások leállítása, aminek bevételeiből az oroszok fegyverkeznek” – húzta alá. 

Szijjártó arról is szót ejtett, hogy „egy új dimenzióba léptünk a háborús kockázatok tekintetében”, és „ezért még keményebben kell fellépnünk a nemzeti érdekünkért, amely a béke és biztonság itthoni garantálása”. 

A magyar külügyminiszter azt mondta, hogy az EU-n belül egyre nő a nyomás egy Ukrajna feletti repülési tilalmi zóna kialakítására és egy Ukrajna területén megvalósítandó békefenntartónak nevezett szárazföldi misszió érdekében. Szijjártó szerint ugyanakkor mindkettő háborúval érne fel, amiből Magyarország ki akar maradni és ha napirendre kerül, akkor ellenezni is fogja azt. 

Nem volt ugyanakkor ellenvetés magyar részről az Ukrajnába történő fegyverszállításokat uniós büdzséből finanszírozó európai békeeszköz keretének megduplázására 500 millió euróról 1 milliárd euróra. A magyar külügyminiszter ugyanakkor megismételte, hogy Magyarország területén keresztül továbbra sem mehetnek közvetlenül fegyverszállítmányok Ukrajnába. 

Szijjártó Péter szerint az ülésen sokan méltatták a lengyel és a magyar közreműködést az Ukrajnából menekülő százezrek befogadásában és ellátásában. A helyreállítási tervről folyó tárgyalásokra célozva furcsállotta egyúttal, hogy éppen ennek a két országnak tartják vissza a forrásait. 

Annalena Baerbock, német külügyminiszter a külügyminisztereknél javaslatot tett olyan humanitárius állomások létrehozására az Ukrajnával szomszédos országokban, ahonnan szerinte szervezetten a többi tagállamba szállítanák át a menekülteket. Felhívta a figyelmet arra, hogy az első hullámokban jobbára autókkal vagy konkrét úticéllal érkeztek, de mostantól egyre többen kelnek majd útra olyanok, akiknek néhány ruhadarabon túl nincs semmilyük. Baerbock azt is bejelentette, hogy Németország, Franciaország és Románia szervezésében április 5-én egy donorkonferenciát rendeznek Berlinben az egy főre jutó legtöbb menekültet befogadó Moldova megsegítésére.