Külön alap helyett közös pénztárból téríti majd meg az EU az ukrán menekültek költségeit

Külön pénzügyi alap helyett egy egyablakos rendszeren, egyfajta központi pénztáron keresztül számolhatják majd el az ukrán menekültekkel kapcsolatos kiadásaikat az EU tagállamai egy szerdán bemutatandó bizottsági közlemény tanúsága szerint, amelynek tartalmával az EU-Monitor előzetesen megismerkedett.

Az Európában a második világháború óta nem látott mértékű menekültválság költségeinek kezelésére EU-források szerint 10,4 milliárd euró, eddig fel nem használt pénz áll rendelkezésre az uniós költségvetésből. A fő finanszírozási eszköz a Covid19-válságra válaszul létrehozott REACT-EU alap lesz, amelyből 10 milliárd eurót csoportosítana át a közlemény szerint a Bizottság az ukrán menekültek szükségleteinek fedezésére. Ezt kiegészíti még 420 millió euró „benn ragadt” forrás a 2014 és 2020 közötti keretköltségvetésből, így a teljes összeg 10,42 milliárd euróra nőhet, de Brüsszel szükség esetén kész javaslatot tenni további finanszírozási források bevonására. 

A tagállamok, köztük az Ukrajnával határos, legtöbb menekültet befogadó országok lényegében számla ellenében járulhatnak majd az uniós kasszához és kérhetik folyó költségeik visszatérítését. Az Európai Bizottság azért döntött egy ilyen megoldás mellett, mert ez a leggyorsabb és legkevésbé bürokratikus, és nem kell jogszabályokat sem módosítani hozzá. Továbbá ez a módszer teszi lehetővé a források rugalmas átcsoportosítását is – mutatnak rá bizottsági források.

A szerdai közlemény az ukránoknak az orosz agresszió első napjaiban nyújtott ideiglenes védelmi státusz gyakorlati megvalósításának kérdéseivel foglalkozik. Az EU fennállása óta először fordul elő, hogy ezt a kivételes eszközt alkalmazza, egyelőre hároméves időtartamra. A döntés velejárója, hogy az ukránok külön menekültügyi eljárás nélkül egy sor olyan jogra és szolgáltatásra igényt formálhatnak, amire az uniós polgárok.

A közlemény fókuszában a gyermekek és a kiskorúak állnak, minden második, a háború elől Európába menekülő jelenleg gyermek. A dokumentum különösen a felnőtt kíséret nélküli és az árván maradt gyermekek védelmére helyezi a hangsúlyt, az emberkereskedők és más veszélyforrások ellen. Az ukrán gyerekek Európa-szerte azonnali hozzáférést kapnak az iskolarendszerhez, és ennek költségeit az utolsó fillérig az EU fogja állni. Mivel Ukrajnában is elégé elterjedt a digitális oktatás, ezért a tagállamoknak könnyebb dolguk lesz az ukrán oktatóanyagokat integrálni a saját oktatásukba. 

Az ideiglenes védelemmel ingyenes egészségügyi ellátás is jár majd, és ezen a téren külön kihívást jelent az, hogy Ukrajnában meglehetősen alacsony a Covid19-elleni átoltottsági szint. Ezentúl az EU-tagországokban 2 ezer ágy áll a kórházi kezelésre szoruló ukránok rendelkezésére, és az ellátás költségeit az utolsó fillérig az uniós polgárvédelmi mechanizmus állja majd. 

A menekültek elhelyezkedésének elősegítése érdekében a Bizottság iránymutatásokkal szolgál a szakképesítések és diplomák elismerésére vonatkozóan. Közben a közlemény már olyan eszközöket is hozzáférhetővé tesz az ukránok számára, amelyek csak a következő hetekben lesznek papírra vetve, amikor a testület előterjeszti a legális migráció megkönnyítésére vonatkozó jogszabályi javaslatait. 

Bár az érkezők száma már meghaladta a 3 milliót, Brüsszelben úgy látják, hogy nagyrészt a különböző országokban élő nagyszámú ukrán diaszpórának köszönhetően az elhelyezésük és a lakhatásuk nem állítja megoldhatatlan feladat elé az EU-t. A közlemény ezentúl olyan praktikus kérdésekre is választ ad, mint a tömegközlekedés ingyenes használata a védettséget élvezők számára, vagy az európai roaming-szabályok vócser formájában történő kiterjesztése a menekültekre. Ezzel párhuzamosan az Európai Központi Bank (EKB) vizsgálja, miképpen tehetik konvertibilissé a hrivnyát, amit a kereskedelmi bankok jelenleg nem tudnak átváltani. 

A 2015-ös menekülthullámtól eltérően az Európai Bizottság nem látja szükségét egy külön elosztási mechanizmusnak az ukránok tagállamok közötti arányos elosztására. Brüsszelben arra számítanak, hogy az EU területére beérkező ukránok maguk megoldják ezt a kérdést és ez egy idő után arányos földrajzi eloszlásukhoz vezet majd az Unió határain belül. Ha ez mégsem következne be, a Bizottság szerint még mindig ott van tartalékban a menekültek önkéntes áthelyezése a tagállamok között, de kötelező mechanizmusra biztosan nem lesz szükség. 

Az Európai Bizottság európai életmódért felelős alelnöke szerint az ukrajnai menekültválság a korábbi, kisebb volumenű migrációs hullámokkal együtt, ha lehet még relevánsabbá teszi a migrációs és menekültügyi paktumra vonatkozó javaslatot. „A paktumra vonatkozó javaslatunk még relevánsabb, mint azelőtt. Minden, ami a javaslatunk bemutatása óta történt, megerősíti az igazunkat. Mindez azt üzeni, hogy Európának az uniós jogban gyökerező egységes migrációs és menekültügyi keretre van szüksége. Ez jelenleg nem áll rendelkezésre, és ennek az az eredménye, hogy még mindig úgy dolgozunk, mint a tűzoltók” – szögezte le az EU-Monitornak és több más európai lapnak nyilatkozva Margarítisz Szhínasz alelnök. 

A Bizottságnál azzal is tisztában vannak, hogy az EU nagyvonalú ajánlata, amely magába foglalja a munkaerőpiaci elhelyezkedés lehetőségét is, sok ukrán számára huzamos megoldást jelent majd. „Ez akár egy lehetőség is a számos tagállam munkaerőpiacán tapasztalható munkaerőhiány orvoslására olyan szektorokban, mint az egészségügy, a digitális gazdaság, a mezőgazdaság vagy a turizmus” – mutatott rá egy nevének mellőzését kérő uniós forrás. 

Brüsszeli források úgy látják, hogy az ukrajnai menekültválság és a közép- és kelet-európai országok pozitív szerepe a menekültek befogadásában és ellátásában az általános politikai légkörre is jótékony hatással volt az EU-n belül. Mint megfigyelők megjegyzik, az enyhülés egyik kézzelfogható eredménye lehet napokon belül a lengyel helyreállítási terv bizottsági jóváhagyása. Azt azonban általában kétkedéssel fogadják, hogy mindez automatikusan elvezet majd a jogállami viták rendezéséhez.