Az orosz gáz harmadát válthatja ki amerikai LNG-vel az Unió
Egész napon át tárgyaltak pénteken az EU27-ek vezetői arról, hogy milyen intézkedésekkel mérsékeljék a földgáz- és villamos energia árakat, védelmet nyújtva a kiszolgáltatott energiafogyasztóknak. Az eltérő energia mérlegek és piaci adottságok miatt eleve várható volt, hogy nagyon nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen lesz olyan közös megoldásokat találni, amelyek mindenkinek megfelelnek és nem rombolják a belső piac működését.
A vezetők végül úgy vágták át a gordiuszi csomót, hogy az Ibériai-félsziget különleges helyzetére hivatkozva átmenetileg szabad kezet adtak Spanyolországnak és Portugáliának olyan intézkedések megtételére, amelyekkel gátat vethetnek az elszabaduló gáz- és villamos energia áraknak. „Az Ibériai-félsziget nagyon speciális helyzetben van. Az energiamérlegében nagy súlyt képeznek a megújulók, miközben nagyon kevés határkeresztező kapacitással rendelkezik” – mutatott rá Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcsot követő sajtótájékoztatón.
A közösség déli tagjainak egy másik fontos követelésére, a villamos energia piac szerkezeti reformjára és a jelenleg használt, a földgáz ára által dominált árképzési modulnak a megváltoztatására az Európai Bizottság májusban terjeszt majd elő javaslatot. Mint von der Leyen is rámutatott, a villamos energiaárak emelkedéséért (egy év alatt 30%-os emelkedés) elsősorban a magas és ingadodó gázárak tehetők felelőssé. Mivel a villamos energia árában a földgáz ára a legmeghatározóbb, ezért több tagállam is az árképlet összetételének megváltoztatását szeretné elérni.
Mások, mint Németország vagy Hollandia azonban általában véve ellenzik a beavatkozást a piaci folyamatokba és azok negatív hatásaira figyelmeztetnek. Az Európai Bizottság közvetlenül a csúcs előtt egy közleményben vázolta fel a különböző opciókat az árrobbanás megállítására, mindegyik esetében megemlítve a mellettük, illetve az ellenük szóló érveket. Ezek között elvi síkon felmerült az ársapka, egy felső árkorlát rögzítése is a földgáz és az áram esetében egyaránt, de ezt számos tagállam elutasította.
Kompromisszumként az állam- és kormányfők megbízták a Tanácsot és a Bizottságot, hogy sürgősen konzultáljanak az energiaszektor szereplőivel a Brüsszel által bemutatott rövid távú intézkedések megvalósíthatóságáról, illetve arról, hogy ezek hogyan járulhatnak hozzá a gáz- és általában az energiaárak mérséklődéséhez.
A tagállamok a csúcson beleegyeztek a közös földgáz-, LNG- és hidrogén vásárlásba, mégpedig önkéntes alapon. Erre a tervek szerint egy közös vásárlói platformot hoznak létre, amelyhez a Nyugat-Balkán országai és Moldova, Grúzia és Ukrajna is csatlakozhatnak.
A Bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a globális gázvezetékhálózat 75%-a az EU területén van, ami erős tárgyalási pozíciót kölcsönöz az Uniónak, amikor a közösen begyűjtött igények alapján tárgyalásokba bocsátkozik majd a szállítókkal.
A vezetők a csúcsról kiadott zárókövetkeztetésekben megerősítették a két héttel ezelőtti Versailles-i csúcstalálkozón kötött egyezséget arról, hogy lehetőség szerint minél hamarabb fokozatosan megszüntetik az orosz gáz-, kőolaj és szénimporttól való függőségüket.
Ebből a szempontból nagy jelentőséggel bír az a csúcs margóján Joe Biden, amerikai elnök és Ursula von der Leyen által bejelentett megállapodás, miszerint az Egyesült Államok idén legalább 15 milliárd köbméterrel megnöveli az EU-ba irányuló cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításait, a rákövetkező években pedig célként tűzi évente legalább 50 milliárd köbméter szállítását. Ezzel az Oroszországból származó földgáz-szállítás egyharmadát lehetne kiváltani LNG-vel – húzta alá az Európai Bizottság elnöke.