A magyar SURE-pénzek közel fele egészségügyi kiadásokra ment

Három uniós tagállam, Magyarország, Lengyelország és Portugália a kedvezményezettje annak a kifizetésnek, amit kedden indított el az Európai Bizottság a koronaválságra válaszul létrehozott munkahelyvédő hitelkeretből. A három ország összesen 2,17 milliárd euróhoz jut a SURE-hitelből, ebből Magyarország 147 millió euróval, Lengyelország 1,5 milliárd euróval, Portugália pedig 523 millió euróval részesedik.

A 100 milliárd euró összegű hitelkeretet – amelyet átlagosan 15 év alatt kell visszafizetnie a SURE-ba benevezett 19 uniós tagállamnak – még 2020-ban, a koronaválságra válaszul bevezetett korlátozásokra hozta létre az EU, hogy egyfajta védőhálót tartson a munkaerőpiacnak. A kölcsönök javarészét a tagállamok csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszerekre fordították, de az önálló vállalkozások számára bevezetett ideiglenes intézkedéseket is lejet finanszírozni belőle.

Az elvileg 100 milliárdos keretből eddig 94,4 milliárd euró lehívása előtt nyílt meg az út, de 2022 végéig még meg lehet igényelni a fennmaradó 5,6 milliárdos keretet.

A Bizottság közleménye szerint a mostani kifizetés a tagállamok segítségére lesz a munkahelyek megőrzését célzó, a világjárvánnyal összefüggésben hirtelen megnövekedett közkiadások fedezésére. A kölcsönből elsősorban a tagállamiok által létrehozott csökkentett munkaidős rendszerek és más hasonló programok finanszírozására lehet fordítani. 

Ami konkrétan Magyarországot illeti, a 147 milliós kölcsön egy, az egyéni vállalkozók számára létrehozott új jövedelemtámogatási eszköz költségeit fedezi majd, továbbá a cégeknek a munkavállalók foglalkoztatásban való megtartására nyújtott adókedvezmények kiterjesztését. 

Magyarországnak a SURE-ból 651,5 millió euró kölcsön áll a rendelkezésére, ebből valamivel több mint 147 millió euró egyszeri kiegészítés, amit idén januárban hagyott jóvá magyar kérésre a Tanács. 

Az Európai Bizottság néhány napja tette közzé azt az időszaki jelentést, amely a SURE-hitel működését és eddigi felhasználását értékeli. A jelentés aláhúzza, hogy a hitelprogramból kifizetett pénzek több mint a felét csökkentett munkaidős rendszerek, további 40%-át pedig hasonló intézkedések, ezen belül a teljes keret egyharmadát az egyéni vállalkozókat támogató intézkedések finanszírozására fordították a tagállamok. A teljes keretnek mindössze 5%-át fordították egészségüggyel kapcsolatos intézkedésekre, amelyek a SURE-rendelettel összhangban „járulékos” költségek lehetnek csak.

Érdekesség, hogy egy, a jelentésben bemutatott ábra tanúsága szerint a Magyarország által felvett SURE-hitelek közel fele egészségüggyel összefüggő intézkedéseket finanszírozott, és csak körülbelül a keret 10%-át fordították csökkentett munkaidős foglalkoztatásra. Azaz, a magyar kormány az uniós átlagnál majdnem tízszer több forrást fordíthatott egészségügyi intézkedésekre. 

A SURE-hitel a Bizottság szerint az összes magyar munkavállaló nagyjából öt százalékát érintette, ami ugyancsak a legalacsonyabbak közé tartozik az EU-ban.

A jelentés azt állítja, hogy a SURE-programból folyósított kölcsönök 2020-ban másfél millió embert mentettek meg az elbocsátástól, a tagállamok pedig 8,2 milliárd euró kamatot spóroltak meg azzal, hogy a SURE-ból jutottak hitelhez.