Az EU figyelmeztette Kínát, ne fogja Putyin pártját a háborúban
Az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke a pénteki EU-kínai csúcson arra kérte a kínai vezetőt, hogy vesse latba befolyását az orosz elnöknél az Ukrajna elleni háború leállítása érdekében, amely szerintük Pekingnek is érdeke. Charles Michel és Ursula von der Leyen elvárásként fogalmazták meg a kínai vezetéssel szemben azt, hogy ha passzív is marad, semmilyen módon ne avatkozzon be Moszkva oldalán a háborúba. Ne segítse sem fegyverekkel Oroszországot, se a Nyugat által a háború mielőbbi befejezése érdekében bevezetett szankciók kijátszásával.
Az európai vezetők ugyanakkor tartózkodtak attól, hogy szankciókkal fenyegessék meg Pekinget – mint azt korábban az amerikai elnök tette -, ha nem szívleli meg a jótanácsot és tevékenyen segíti a Kremlt. A virtuális csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón Michel és von der Leyen is kikerülte az egyenes választ a kínai reakcióra és hozzáállásra vonatkozó kérdésekre. A Bizottság elnöke ugyanakkor érzékeltette, hogy Hszi Csin-ping nem csak nem tett semmilyen ígéretet, de a felek között nem is alakult ki egyetértés a kérdésben. „Nagyon egyértelműen ellentétes nézeteket fejtünk ki” – értelmezte a politikus az arra vonatkozó újságírói kérdést, hogy mit értett „nagyon nyílt és őszinte eszmecsere alatt”.
Charles Michel szerint a felek egyetértettek abban, hogy a háború fenyegeti a globális biztonságot és a világgazdaságot. „A globális instabilitás Kínának és az EU-nak sem érdeke. A világpolitika alakítóiként közös felelősségünk van a békéért és a stabilitásért. Felszólítjuk Kínát, hogy segítsen véget vetni a háborúnak Ukrajnában. Kína nem hunyhat szemet a nemzetközi jog Oroszország által történt megsértése felett” – hangsúlyozta a kétrészes csúcstalálkozót követően az Európai Tanács elnöke.
Ursula von der Leyen nála is világosabban megfogalmazta, hogy az EU mit vár Pekingtől. „Az aktív távolságtartás nem elég, az aktív szerepvállalás fontosabb... Elvárjuk Kínától, hogy ha nem is támogatja a szankciókat, semmilyen formában ne avatkozzon be (az oroszok oldalán)” – szögezte le az Európai Bizottság elnöke.
Hozzátette, hogy az EU szemében az orosz agresszió nem csak az európai kontinens számára meghatározó pillanat, de a világ más részeivel fenntartott kapcsolatok szempontjából is. „Kínának, mint az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjának különleges felelőssége van. Egyetlen európai polgár sem értene meg bármilyen segítséget Oroszországnak a háború folytatásához” – közölte.
Az EU a csúcs előtt eléggé leplezetlenül, a két intézményvezető már sokkal diplomatikusan emlékeztette Kínát arra, hogy ha átlépi a vörös vonalat, azzal a számára életbevágóan fontos gazdasági kapcsolatokat veszélyezteti az EU-val. Uniós diplomaták ezzel kapcsolatban rámutattak, hogy miközben Oroszország részesedése Kína külkereskedelméből alig 2,5%, addig az Európai Unióé 13,7%, az Egyesült Államoké pedig 12,5%.
Egy magas rangú EU-tisztviselő egyenesen azt mondta, hogy Kína pozitív kereskedelmi mérlege miatt jobban függ az Uniótól, mint fordítva. Arra is felhívták a kínai partner figyelmét, hogy a Kínai Kommunista Párt októberben tartja 20-ik pártkongresszusát, ahol Hszi Csin-ping elnöknek és pártfőtitkárnak sem mindegy, hogy mennyire tudott megfelelni annak az ígéretének, ami a kínaiak milliárdjainak a jólétéről szólt.
Mint megfigyelők megjegyzik, Kínát az említett okok miatt valóban komoly dilemma elé állíthatja a választás az EU-hoz és a világgazdasághoz fűződő gazdasági érdekek és Moszkvával közös stratégiai érdeke között, ami az USA és a Nyugat ellenpólusaként jellemezhető. Uniós diplomaták szerint ugyanakkor eddig nincsenek arra vonatkozó bizonyítékok, hogy Peking valóban fegyverrel vagy másképpen segítette volna Moszkvát. Igaz, túl sok illúziójuk sincs arra vonatkozóan, hogy Kína valamilyen módon segédkezet nyújt majd Vlagyimir Putyinnak, és azt csendben, fű alatt próbálja majd megtenni.
Janka Oertel, az European Council on Foreign Relations Council (ECFR) nevű berlini székhelyű think tank szakértője szerint egyértelmű, hogy a csúcson nagyon fagyos hangulat uralkodott. „A rendszerszintű rivalizálás az új realitás” – vélekedett Oertel, aki szerint az a tény, hogy Hszi elnök nyilatkozata már a csúcs kellős közepén megjelent a kínai médiában, jól szemlélteti azt, hogy Pekingben mennyire korlátozott volt a készség az érdemi megbeszélésre.
Azt a csúcs előtt uniós diplomaták is elismerték, hogy miközben az EU-t az ukrajnai háború foglalkoztatta leginkább, addig Peking inkább az együttműködésről szeretett volna egyeztetni. Az uniós delegáció a kényelmetlen kérdéseket sem kerülte meg, mint amilyen a több európai parlamenti képviselővel szemben bevezetett kínai szankciók, vagy a Litvániára kifejtett kínai nyomásgyakorlás a tajvani képviselet megnyitása miatt. Ez ügyben egyébként az EU a WTO-nál tett panaszt Kína ellen.
Az európai vezetők szerint egyedül Kínán múlik az, hogy az EU jóváhagyja a még 2020 végén kitárgyalt átfogó beruházási megállapodást, amely az európai cégek kínai piachoz való könnyebb hozzáférésén keresztül kiegyensúlyozottabb kereskedelmi kapcsolatoknak ágyazhatna meg.
Hszinek a szokásos kritikákat is el kellett viselnie az ujgurokkal és más kisebbségekkel való bánásmód, Tajvan fenyegetése és a hongkongi autonómia felszámolása miatt.
„Az EU-kínai kapcsolatok jövőjét jelentős mértékben Kínának az ukrajnai háborúhoz való viszonyulása határozza majd meg. Ha Peking nyíltan aláássa a szankciós rezsimet, annak következményei lesznek. Ez a Napnál is világosabb most” – vélekedett az ECFR ázsiai programjainak igazgatója.