Keresés

A Volkswagen átalakulása elkerülhetetlennek látszik: a cég három német gyár bezárását, tízezrek elbocsátását és bérek csökkentését tervezi, válaszul a globális verseny és az elektromos járművek térnyerésének kihívásaira. Az átszervezési törekvések azonban súlyos politikai és munkaügyi konfliktusokat váltanak ki Németországban, ahol az autóipar évtizedek óta a gazdaság motorját jelenti. A szakszervezetek ellenállása és a kormány közvetítő szerepe miatt a Volkswagen újabb nehéz tárgyalások elé néz.

Az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok feszültsége szintet lépett az elektromos járművek piacán. Kína kereskedelmi minisztere az EU-ba készül, hogy tárgyaljon a potenciális vámemelésekről, amelyeket az EU a kínai elektromos járművekre tervez bevezetni. Az EU állítása szerint a kínai EV-gyártók dömpingárai torzítják a piaci versenyt, és jelentős vámokat helyezhetnek kilátásba, amelyek megnehezíthetik a kínai autók európai piacra való belépését.

Az Európai Unió szigorítja Kínával szembeni kereskedelmi intézkedéseit, Franciaország pedig tovább fokozná a nyomást, más ágazatokban is hasonló lépéseket javasol a kínai dömping ellen. Ezzel szemben a német autógyártók élesen tiltakoznak a Bizottság döntése ellen, komoly vitákat generálva az EU-n belül. Az ideiglenes vámok véglegesítése a következő hónapokban várható, az uniós tagállamok szavazatai alapján.

Csütörtökön Hszi Csin-ping kínai elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michel európai tanácsi elnökkel találkozott Pekingben. A vezetők széles körű megbeszéléseket folytattak, amelyeken szóba kerültek a kereskedelemmel összefüggő kérdések és az ukrajnai háborúval kapcsolatos nézeteltérések is. Az EU vezetői felhívták a kínai elnök figyelmét és szankciókat helyeztek kilátásba 13 kínai vállalattal szemben, amik kettős felhasználású termékeket adnak el Oroszországnak.

Ursula von der Leyen az évértékelő beszédében nemrég jelentette be a szubvencióellenes vizsgálatot a kínai elektromos autóipar ellen. A támogatók és a tervet ellenzők is egyetértenek abban, hogy politikai és gazdasági szempontból is nagyon kockázatos lépésre szánja el magát a Bizottság. A kérdésben, mint mindig, ott van a német-francia érdekellentét, ami nehézkessé teszi a közös uniós fellépést.

Ursula von der Leyen megtartotta évértékelő beszédét az európai parlamenti képviselők előtt Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke beszédében kiemelte a testület teljesítette a 2019-ben tett vállalásainak többségét. A legfőbb célok változatlanok lesznek a ciklus utolsó évében: az európai ipar megerősítése, a bővítésére való felkészülés és Ukrajna támogatása. Érdekesség, de nem meglepetés a Kínával szemben történő gazdasági fellépés bejelentése, ahogy az is, hogy az USA lényegében szóba sem került a beszédben. Az értékelőből kitűnik a Bizottság elképzelése, miszerint egy minden eddiginél egységesebb és föderálisabb Európai Unió sokkal inkább képes érdekeinek képviseletére, versenyképességének kivívására, így az európai integráció mélyítésének útján haladnának tovább.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke április 18-án kedden, egy héttel azt követően, hogy Emmanuel Macron francia elnök heves vitát váltott ki a Pekinggel fenntartott uniós kapcsolatokról, arra sürgette az EU vezetőit, hogy egységes álláspontot képviseljenek Kínával kapcsolatban.

Kínában december elején, a szigorú járványügyi szabályok elleni tüntetések hatására feloldották az addigi korlátozásokat: kinyitottak az iskolák, az éttermek, a bevásárlóközpontok, és megszüntették az addigi kötelező tömeges tesztelést is. A kínai hatóságok szerint december első három hetében 63 ezer koronavírus fertőzöttet regisztráltak az országban, ám becslések szerint valójában 250 millióan, a teljes lakosság 18 százaléka kaphatta el a vírust ezen időszakban. Brit egészségügyi szakértők pedig úgy vélik, hogy naponta egy millió új fertőzött lehet Kínában.

Az uniós intézmények vezetői a kínai elnökkel és kormányfővel pénteken tartott virtuális csúcstalálkozón minimális elvárásként fogalmazták meg azt, hogy ha Peking nem is támogatja az Oroszország elleni szankciókat, semmilyen módon ne avatkozzon bele Moszkva oldalán a háborúba. Michel és von der Leyen többszöri rákérdezésre sem árulták el, mi volt erre a kínai reakció, de szavaikból ki lehetett érezni, hogy Hszi Csin-pingtől nem kaptak erre semmilyen ígéretet és garanciát.

Az ujgur kisebbség elleni emberi jogsértések miatt az EU, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada által négy kínai magán- és egy jogi személy ellen hozott összehangolt szankciókra válaszul Peking hétfőn többek között öt EP-képviselőt, két egyetemi tanárt, egy parlamenti albizottságot és a külügyekkel foglalkozó uniós nagyköveti testületet feketelistázta, amit Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajnálatosnak és elfogadhatatlannak nevezett.