Földön, sínen, levegőben: fenntartható mobilitási projektek a V4-ben

Számos projekt megvalósítása előrehaladott fázisba lépett a Visegrádi Csoport országaiban, amelyek a fenntartható mobilitásra való áttérést célozzák a nagy városokban, a vasúti síneken és a levegőben. A magyar zöld busz programról, a cseh irányítású, de egész Közép-Európát lefedő gyorsvonat-hálózatfejlesztési beruházásról, vagy a térségből származó és Európa egyik legnagyobb fapados légitársaságává avanzsált Wizzair kibocsátás-csökkentési terveiről egy, Magyarország brüsszeli állandó képviseletén rendezett konferencián adtak áttekintést. 

Általánosságban pozitív tapasztalatokról számolt be Erős Veronika, a Magyar Motorsport és Zöld Mobilitásfejlesztési Ügynökség (HUMDA) helyettes igazgatója egy kísérleti demonstrációs projekt még nem végleges eredményeit ismertetve, amelynek során 16 elektromos és 1 hidrogén buszt tesztelnek több magyar helyszínen. 

Az alacsony CO2-kibocsátású járművek több mint 62 ezer kilométer próbaút megtétele után közel négyszer kevesebb olajat fogyasztottak, mint a dízellel működő autóbuszok. Az egyik legfigyelemreméltóbb megállapítás, hogy egy e-busz éves szinten közel 70 ezer kilogrammal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki egy hagyományos dízelbusznál, ami nagyjából ezer lombhullató fával egyenértékű. 

A tesztek több hiányosságra is rámutattak, így arra, hogy rossz időjárási viszonyok közepette több busznál is technikai problémák – a legtöbb esetben a szenzor meghibásodása - jelentkeztek 200 kilométer megtett távolság után. A szűk keresztmetszetek közé tartozott még az akkumulátorok feltöltése, ami túl hosszú időt – átlagosan 3 és fél órát – vesz igénybe, aminek részben a kapacitások elégtelensége az oka. 

A kedvező tapasztalatok közé tartozik ugyanakkor zajszint csökkenése. Egy dízelbusznál átlagosan 79 decibel a zajártalom, míg az elektromos buszoknál ez az érték lemegy 69 decibelre.  Összehasonlításképpen: a normális beszédhangnál 60, a gyereksírásnál 80 decibelt mérnek átlagosan. 

Erős Veronika szerint az alacsony vagy zérókibocsátású hazai buszflotta jelenleg 87 darabból áll, de a tervek szerint év végére már 186 ilyen jármű szállítja majd az utasokat Budapesten és más magyar városokban. Idővel 1100 darab buszra kellene nőni a járműparknak, aminek összköltsége 180 milliárd forint, és évente 75 ezer tonnával csökkenti majd a károsanyag-kibocsátást. Ugyancsak éves szinten ez 3,8 milliárd forint üzemanyag-költség megtakarítását eredményezheti a dízelüzemódhoz képest. 

Az első hidrogén-meghajtású busszal kapcsolatos első tapasztalatok is kedvezők voltak a projektet végrehajtó HUMDA igazgató-helyettesének beszámolója szerint. Először is a szakemberek a busz működését teljesen biztonságosnak ítélték: a jármű 300 kilométert tett meg 40%-os utaskihasználtság mellett mindenféle probléma nélkül. A stabil működéshez naponta 20-25 kilogramm hidrogént kellett tankolni a buszba, ez azonban több órát vett igénybe. 

Közben a síneken is lassanként teret hódít a fenntartható mobilitás. Radek Cech, a cseh vasúti infrastruktúrát működtető társaság nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója a közép-európai fővárosokat összekötő nagysebességű vonathálózat létrehozását célzó projektről adott tájékoztatást. Mint rámutatott, a fejlesztés a Varsó-Prága-Brno-Bécs-Budapest által határolt térségben kívánja felgyorsítani a személy- és áruszállítást, gyorsabb, modernebb és fenntarthatóbb vasúti összeköttetéssel a városok között.

Ha a beruházás megvalósul, Prágából szűk 3 óra alatt lehet majd elérni Bécset és Budapestet, míg a Prága-Berlin út vonaton 2 órára, a Bécs-Budapest vonalon pedig 1 órára csökken majd. A felújított vonalon közlekedő járatok képesek lesznek az út teljes szakaszában azonos sebességgel haladni, az előadó szerint „viszonylag tiszta villamos áramot” használva üzemanyagként. Hozzátette, hogy az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentéséhez is hozzájárul a projekt, amennyiben nem lesz szükség többé a zömében onnan érkező olajra.

Egy további előnynek ígérkezi az, hogy a beüzemelés után ugyanaz a szerelvény egy napon belül háromszor is megteheti majd oda-vissza a Budapest-Prága utat szemben a jelenlegi napi eggyel. „Az új nagysebességű vonat kifejezetten kapóra jön majd az üzleti célú utazásokhoz, és új perspektívákat kínál a teheráruk szállítására is” – jegyezte meg a cseh szakember, aki egy másik előnyre is felhívta a figyelmet. Jelesül az egyre drágább lakhatási költségekre az olyan nagyvárosokban, mint Prága. Szerinte annak lehetősége, hogy például Brnóból egy óra alatt Prágába lehet jönni vonaton, még ezen a tipikus nagyvárosi problémán is könnyíteni fog. 

Az önmagát a legfentarthatóbb légitársaságként aposztrofáló Wizzair személyzeti és ESG-vezetője arról beszélt, hogy milyen intézkedéseket tervez a fapados piacvezető károsanyag kibocsátásának és környezeti lábnyomának a csökkentésére. 

Johan Eidhagen többek között emlékeztetett rá, hogy a magyar-lengyel alapítású légitársaság a legfiatalabb repülőgép-flottát üzemelteti a leghatékonyabb és legnagyobb teljesítményű motorokkal.

Ezt a 20%-kal kevesebb kerozint égető, 50%-kal kevesebb nitrogénoxidot kibocsátó és a zajszintet ugyanennyivel csökkentő AirbusA321Neo nyújt szerinte garanciát. 

„Ha minden légitársaság olyan hatékony lenne, mint mi, akkor a légiszállítás európai CO2-kibocsátása 34 százalékkal kisebb lenne” – szögezte le Eidhagen. 

A modern gépparkon túl a légitársaság fenntarthatóbb üzemeltetéséhez más tényezők is hozzájárulnak. Így a repülőgépek minél nagyobb mértékű feltöltöttsége és kihasználtsága („mi sohasem repülünk félházzal”),. Az, hogy csatlakozások helyett csak közvetlen járatokat üzemelnek két célpont között, és állításuk szerint egyetlen járatot sem működtetnek olyan útvonalon, ahol 4 óránál rövidebb időt vesz igénybe a vonatút. 

A cég azt tervezi, hogy 2030-ig a jelenlegi szinthez képest 25%-kal csökkenteni fogja a károsanyag-kibocsátás intenzitását. Ezt a célkitűzést egy sor intézkedéssel próbálják majd elérni. Ezek közé tartozik a jelenleginél könnyebb utasülések elhelyezése, a repülőgép motorjának rendszeres mosása, a géptest évente kétszeri tisztítása, a papírhasználat drasztikus csökkentése és számos más olyan intézkedés, ami csökkenti az üzemanyag-használatot. 

A Wizzair jelenleg 150 gépet üzemeltet, a géppark létszáma a nyárra elérheti a 170-et – jegyezte meg a cég illetékes vezetője.