A kohéziós politika „jogállamosítására” hív fel az EP jelentéstevője
A 2021-2027 közötti kohéziós politika végrehajtása még el sem kezdődött, az Európai Parlament már egy jelentésen dolgozik, amely a 2027 utáni felzárkóztatási keret fő paramétereinek a kialakításához hivatott hozzájárulni. Constanze Krehl, német szociáldemokrata politikus, a 8-ik kohéziós jelentésre reagáló parlamenti állásfoglalás raportőre a héten az EP regionális politikai szakbizottságában osztotta meg a jövőbeni kohéziós politikára vonatkozó első elképzeléseit, több újítást is felvázolva.
A képviselő az aktuális kohéziós politika végrehajtásában bekövetkezett jelentős csúszásból okulva több olyan elképzelést is felvázolt, amelyek véleménye szerint a következő programozási időszakban felgyorsítanák a tárgyalási folyamatot és biztosítanák a régiók számára a gyorsabb hozzáférést a fejlesztési forrásokhoz.
Krehl először is tarthatatlannak tartja azt a gyakorlatot, hogy a kohéziós politika kereteit 50%-ban a többéves keretköltségvetésről (MFF) folyó tárgyalásokon az állam- és kormányfők, rendszerint az utolsó utáni pillanatokban rögzítik, így beprogramozva a politika késői végrehajtását. „A 2027 utáni időszakban egy más eljárást kellene követnünk” – szögezte le a német szociáldemokrata, aki szerint a kohéziós politika kereteit rögzítő általános rendeletet két különálló részre kellene bontani: egy politikaira és egy kifejezetten a pénzügyi forrásokról szólóra. Elsőbbséget kellene élveznie szerinte a folyamatban a politikai tartalom elfogadásának, és a pénzügyi kereteket a későbbiek során is meghatározhatnák, nem fenntartva így az egész folyamatot.
A parlamenti jelentéstevő a jelenlegi három helyet két régiós kategóriát hozna csak létre: a kevésbé fejlett és a fejlettebb térségekét. Megszüntetné a közbülső átmeneti régiókra vonatkozó kategóriát, illetve azt behelyettesítené egy új alappal, az eredetileg a zöld átállás támogatására létrehozott méltányos átállási alap (JTF) általános rendeletbe való belefoglalásával, a kohéziós alap ernyője alá bevonva.
Ehhez az alaphoz mindkét kategóriából hozzáférhetnének azok a régiók, amelyek számára túl nagy terheket és erőfeszítést jelent a zöld átállás. A JTF és az egész kohéziós politika büdzséjének minimum a jelenlegi szinten kellene maradnia – szorgalmazza a képviselő.
Constanze Krehl a vidéki területeknek kohéziós politikába való nagyobb fokú integrálását is fontosnak tartja, ennek érdekében a közös agrárpolitika (KAP) második pillérét, a vidékfejlesztési politikát teljesen beillesztené a kohéziós politikáról szóló általános rendeletbe.
A német szociáldemokrata a 8-ik kohéziós jelentés következtetései alapján az úgynevezett közepes jövedelemszintű régiók problémájának is nagyobb figyelmet szentelne, mivel – mint rámutat – ezek számos jel szerint megragadnak a fejlődés egy fokán és 10-15 éven alatt a partvonalra szorulhatnak. Ezeken a régiókon mindenekelőtt egy testre szabott képzési programmal próbálna segíteni a raportőr.
Constanze Krehl végül fontosnak tartja a jogállamisági dimenzió kohéziós politikában való fokozott tükrözését is, bár egyelőre nem fogalmaz meg konkrét ajánlásokat e tekintetben. Kivéve azt, hogy a kormányok által elkövetett mulasztások nem sújthatják a régiókat, és semmiféleképpen nem akadályozhatják a nekik járó forrásokhoz való hozzáférést.