Indul az eljárás, június vége lesz az első határidő

A biztosi testület szerdai ülésén készül megadni a felhatalmazást Johannes Hahn, költségvetési biztosnak arra, hogy hivatalosan is értesítse Magyarországot az uniós büdzsét és pénzügyi érdekeket védeni hivatott általános feltételrendszer aktiválásáról és az ehhez kapcsolódó eljárás megindításáról. 

Az erről szóló döntést még április elején az Európai Parlament plenáris ülésén harangozta be jó előre Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Brüsszelt főleg az EP részéről rengeteg kritika érte az elmúlt másfél évben a 2021. január 1-én hatályba lépett rendelet alkalmazásának halogatása miatt. A testület tavaly novemberben egy Magyarországnak és Lengyelországnak küldött adminisztratív levélben már félreérthetetlenül jelezte, hogy megérettnek érzi a helyzetet az új jogi eszköz bevetésére, amely végső soron, egy hozzávetőleg 6-9 hónapig tartó eljárás végén akár pénzügyi szankciókba is torkollhat. 

A Bizottság az eljáráson kívüli novemberi levélben közel 20 olyan kérdéskört azonosított be, amelyek akkori megítélése szerint potenciálisan kimerítették a jogállami feltételrendszer alkalmazásának a feltételeit. Úgy tudjuk, hogy ezek közül a szerdai hivatalos értesítésben a Bizottság kettő-hármat tart meg. Ezek: a közbeszerzési rendszert kísérő anomáliák, vitatott termőföld-ügyletek és a Csalás Elleni Hivatallal, az OLAF-val való együttműködés. 

Ez nem azt jelenti, hogy Brüsszel kizárólag ezeket a területeket tartaná problematikusnak, hanem azt, hogy itt tud megfelelni annak a jogszabályi rendelkezésnek, amely előírja, hogy „kellően közvetlen”, kimutatható kapcsolatnak kell fennállnia a jogállamisági mulasztás és az uniós pénzügyi érdekek sérelme között. 

A Bizottság novemberi levelében jelezte, hogy huzamosabb ideje rendszerszintű hiányosságokat és gyenge pontokat figyelt meg az uniós alapok irányításáért felelős magyar közbeszerzési ellenőrzési rendszerben. A testület szerint emellett a verseny korlátozása és az átláthatóság hiánya is aggodalomra ad okot a magyar közbeszerzésben. A Bizottság arra is emlékeztetett, hogy az Európai Szemeszter 2013-as kezdete óta minden egyes évben ajánlásokkal fordult Magyarországhoz „a korrupció kezelését is ideértve”. A 2020-as tanácsi ajánlás pedig aláhúzta, hogy „a közbeszerzési pályázatok közel fele egyetlen résztvevős”. 

A levél az átláthatósággal és az állítólagos összeférhetetlenségekkel összefüggésben kitért azoknak az állami tulajdonú termőföldeknek az elárverezésére, amelyek uniós mezőgazdasági támogatásban részesülnek. „Ha ez megerősítést nyer, az komoly kockázatot jelentene az uniós költségvetés egészséges pénzügyi igazgatására” – szögezte le a dokumentum.

Az EU-Monitor értesülései szerint a Bizottság két hónapot ad a magyar kormánynak a válaszra (a rendelet szerint 1-3 hónap adható az észrevételek megtételére). Ha ez megtörténik, Brüsszelnek további egy hónapja van a válasz áttanulmányozására és kiértékelésére. Ha nem győzik meg a tagállam által felsorakoztatott érvek, illetve felajánlott korrekciós lépések, még a pénzügyi szankciós javaslat előterjesztése előtt lehetőséget kell adnia „az utolsó szó jogán” a tagállamnak arra, hogy egy hónapon belül megtegye észrevételeit. 

A tagállami észrevételek kézhez kapása után, attól számítva egy hónapon belül a Bizottság javaslatot terjeszt elő végrehajtási aktus formájában, az általa relevánsnak tartott intézkedések kíséretében a Tanácsnak, amelynek egy hónapon belül a szavazatok minősített többségével döntést kell hoznia (a Tanács akár módosíthatja is a Bizottság javaslatát). Egy, a rendeletben beiktatott vészfék meghúzásával a tanácsi döntés további két hónappal kitolható. Ha ugyanis az érintett tagállam úgy érzi, hogy méltánytalan a javaslat, kérheti az Európai Tanács elnökét, hogy a következő ülés napirendjére tűzze megvitatásra a kérdést. Az EiT – amely főszabályként egyhangú döntéseket hozhat – ugyanakkor nem foglalhat állást a jogszabályról, nem kötheti meg a Tanács kezét. 

Úgy tudjuk, hogy az Európai Bizottság igyekszik nagyon diplomatikusan kezelni az eljárást, arra helyezve a hangsúlyt, hogy a jogállami fék egy megelőző eszköz és nem a tagállamok szankcionálásáról szól. A von der Leyen vezette testület abból a hipotézisből indul ki, hogy az eljárás során sikerül majd rendezni a nézeteltéréseket az Orbán-kormánnyal és egyáltalán nem lesz szükség szankciós javaslatra.