Új európai iránymutatások készülnek az orosz gáztrükkre

Barbara Pompili, francia energiaügyi miniszter szerint a tárcavezetők hétfői rendkívüli tanácsülésén minden egyes tagállam úgy nyilatkozott, hogy tartani kívánja magát a Gazprommal aláírt gázszállítási szerződéshez, amely külföldi valutában és nem az orosz elnöki rendelet által egyoldalúan előírt rubelben szabja meg a számla rendezését. 

Kadri Simson, az EU energiapolitikai biztosa egy kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a Bizottság nem rendelkezik olyan információval, miszerint egyes európai ügyfelek az orosz rendeletnek eleget téve már rubelszámlát nyitottak volna a Gazprombanknál, vagy erre készülnének. „Világossá tettük, hogy ez a szerződések egyoldalú megváltoztatása, amelyet nem lehet kereskedelmi okokkal igazolni, és a kereskedelmi jog értelmében teljesen legitim az elutasítása. Elmagyaráztuk, hogy a rubelben történő fizetés a szankciók egyértelmű megsértésének minősül, mert eszközöket bocsát rendelkezésre az Orosz Központi Bank ügyleteihez” – hangsúlyozta az energiapolitikai biztos.

Mint korábban írtunk róla, a Bizottság jogi álláspontja szerint az elnöki dekrétum által előírt két számla (egy külföldi valutában és egy második rubelben) nyitása azért minősülne szankciósértésnek, mert a valuta rubelre való átváltása jegybanki műveletnek számít, amit egy, még 2014-ben elfogadott szankciós intézkedés kategorikusan tilt. Ha a Gazprom európai ügyfelei eleget tesznek az egyoldalú orosz szerződésmódosításnak, akkor a számla euróban vagy dollárban történő rendezése még nem számítana teljesítésnek, csak azt követően, hogy a rubelre való átváltás után a második számláról átutalják a pénzt a Gazpromnak.

Kadri Simson emlékeztetett rá, hogy számos európai cégnek május közepén kell legközelebb fizetnie az orosz gázért, és próbálják megérteni, hogy miként kell eljárniuk. A biztos ígéretet tett a tagállami minisztereknek arra, hogy néhány napon belül a Bizottság a jogi szolgálatokkal együttműködve egy részletesebb iránymutatást dolgoz ki számukra arra vonatkozóan, hogy mit tehetnek meg, illetve mit nem a szankciós kerettel összhangban. 

„Jelenleg nincs azonnali veszély Európa ellátásbiztonságára. Lengyelország és Bulgária alternatív útvonalakon, Németországból és Görögországból fedezi az ellátásához szükséges mennyiséget” – jegyezte meg Simson.

Az észt nemzetiségű biztos hozzátette, hogy miközben az Ukrajnán keresztül húzódó gázvezetékeken és a Jamal vezetéken keresztül lényegében leállt a gázszállítás, „valamennyi alternatív útvonal maximális kapacitáson üzemel és az LNG-import napi 0,4 milliárd köbméter földgázzal rekordszintet ért el”. A föld alatti gáztárolók feltöltöttségi szintje is meghaladja a 32%-ot és Simson szerint az összes tagállamban növekedésnek indult. 

Emlékezetes, hogy a Bizottság márciusban terjesztette elő jogszabályi javaslatot a tagállami gáztárolók idén november 1-ig 80%-os szintre, a jövő évtől pedig már 90%-os szintre történő kötelező feltöltésére annak érdekében, hogy az EU felkészülve várja egy esetleges orosz gázcsapelzárás esetére is a fűtési szezont. A francia miniszter és az uniós biztos szerint a tárgyalások a javaslatról ígéretesen haladnak a Tanácsban, amit az is megerősíteni látszik, hogy május 16-ra már napirendre tűztek egy intézményközi tárgyalást a jogszabályról (ami azt feltételezi, hogy addigra mind a Tanácsnak, mind az Európai Parlamentnek lesz közös tárgyalási álláspontja). 

Kadri Simson ugyancsak sürgetőnek nevezte kétoldalú tagállami szolidaritási megállapodások megkötését, ahogy azt múlt héten Finnország és Észtország tette. A biztos az ezzel kapcsolatos előkészítő munka felgyorsítására sürgette a tagállamokat. 

Ugyancsak prioritásnak nevezte a gázellátás diverzifikálására irányuló erőfeszítések növelését az EU Energia Platformon keresztül. Az első ilyenfajta keret a Bizottság és Bulgária között már meg el is kezdett működni. 

Kadri Simson lényegesnek mondta az Európai Zöld Megállapodás felgyorsítását is, „mert nem lehet egyszerűen más szállítókkal kiváltani az évi 155 milliárd köbméter orosz földgázt. Ez nem csak nem fenntartható, de nem is megfizethető” – mondta.

Ezt is részletesen ki fogja fejteni a május végi EU-csúcs előtt a REPowerEU tervben az Európai Bizottság, amely arra a kérdésre kíván konkrét választ adni, hogy miként lehetne már az év végéig 2/3-dal csökkenteni az orosz földgáztól való függőséget az EU-ban. 

Ugyanebben a csomagban a Bizottság bemutatja majd értékelését arról, hogyan lehetne javítani a villamos energia piac jelenlegi rendszerén, figyelembe véve az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) múlt pénteken közzétett jelentésének megállapításait. Röviden: az ACER úgy találta, hogy normális körülmények között nincs szükség a jelenlegi villamos energia nagykereskedelmi modell megváltoztatására, mert a piaci verseny biztosítja a legoptimálisabb árakat. A mostanihoz hasonló kivételes helyzetekben ugyanakkor szükség lehet bizonyos változtatásokra a rendszerben.