Páneurópai listán választanának meg 28 képviselőt az EP-be

Nagy lépést tesz az egységes európai választási rendszer megteremtése felé az a jogalkotási állásfoglalás, amelyet kedden szavazott meg plenáris ülésén az Európai Parlament, és amelyről hamarosan egyeztetések kezdődnek a Tanáccsal.

A Domenec Ruiz Devesa, spanyol szocialista párti képviselő által jegyzett jelentés első ízben tenné lehetővé azt, hogy a nemzeti listák mellett 28 parlamenti mandátumhoz földrajzilag kiegyensúlyozott páneurópai listáról lehessen hozzájutni 2024 májusában, amikor a következő EP-választásokat tartják.

A képviselők a jogszabálytervezetet 323 szavazattal, 262 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett, az azt kísérő állásfoglalást pedig 331 szavazattal, 257 ellenében és 52 tartózkodás mellett fogadták el.

A képviselők által javasolt rendszerben minden választópolgárnak két szavazata lenne: az egyikkel a nemzeti választókerületeken belül választanának képviselőt az Európai Parlamentbe, a másikkal pedig további 28 mandátum sorsáról döntenének egy közös uniós választókerületen belül. 

A páneurópai listán (uniós választókerületben) megválasztandó 28 képviselői mandátum nem érintené az egyes tagállamokban megválasztott képviselők számát, tehát az EP létszáma 705-ről 733 főre emelkedne. A listák élén az egyes politikai családoknak a Bizottság elnöki tisztségére megnevezett jelöltjei (csúcsjelöltek vagy listavezetők) állnának. A páneurópai listákra európai választási formációk, például nemzeti politikai pártok és/vagy országos választói szövetségek koalíciói, illetve európai politikai pártok állíthatnának jelöltet. 

Az állásfoglalás szerint az uniós szintű választókerület létrehozásának célja csak akkor érhető el, ha biztosítják a nemek egyenlőségét, továbbá a földrajzi egyensúlyt, annak garantálása mellett, hogy a kisebb tagállamok nem kerülnek versenyhátrányba a nagyobb tagállamokkal szemben. „E tekintetben javasolja, hogy vezessenek be kötelező földrajzi képviseletet az uniós választókerület listái tekintetében, és arra ösztönzi az európai politikai pártokat, az európai választói szövetségeket és más európai választási formációkat, hogy minden tagállamból nevezzenek meg jelölteket az uniós szintű listákon”. 

A képviselők úgy vélik, hogy minden tagállamban lehetővé kell tenni uniós szintű listán szereplő csúcsjelöltek indulását, akiket valamely európai választói szövetség vagy más európai választási formáció jelöl közös választási program bemutatása mellett. A csúcsjelölti folyamatot hivatalossá lehetne tenni az európai politikai formációk közötti politikai megállapodás, valamint a Parlament és az Európai Tanács közötti intézményközi megállapodás révén.

A jelentés megállapítja, hogy bár a legutolsó választásokon általában véve már jobb volt a nemek aránya, néhány tagország továbbra sem küldött egyetlen női képviselőt sem az Európai Parlamentbe. A képviselők ezért az egy-férfi-egy-nő (ún. cipzár-) elv, vagy a kvóták kötelező alkalmazását szorgalmazzák.

Az elfogadott jelentés ezentúl síkra száll azért, hogy 

·  a szavazás minden országban május 9-én legyen;
·  már 18 évesen is indulhasson valaki jelöltként;
·  a több mint 60 képviselői helyből álló nemzeti választókerületek esetében az érvényesen leadott szavazatok 3,5 százaléka legyen a választási küszöb;
·  minden polgár, köztük a fogyatékossággal élő személyek is ugyanúgy szavazhassanak, és legyen mindenhol biztosított a levélszavazat lehetősége; és
•  a választási folyamat felügyeletéről és az új szabályok betartatásáról az újonnan felállítandó európai választási hatóság gondoskodjon. 

„Ezek a reformok megerősítik az európai politikai pártokat, amelyek láthatóbbá válnak, és az egész EU-ban kampányolhatnak - leginkább a páneurópai listán szereplő jelöltjeik révén. Ezáltal egy valódi, európai vita alakulhat ki. A választók tudják majd, hogy európai politikai szervezetekre és az Európai Bizottság elnökjelöltjeire szavaznak. A Parlament határozott üzenetet küldött a Tanácsnak: eljött az idő, hogy napjaink politikai valóságának megfelelően változtassuk meg az európai választások szabályait” – jelentette ki az állásfoglalást előterjesztő Ruiz Devesa. 

Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője szerint a Devesa-jelentés ideológiai szándékú követeléseket fogalmaz meg ahelyett, hogy javaslatokat tenne az uniós választási normák kiigazítására.
 
Mint a képviselő fogalmazott, az EP nem a szuverenitás hordozója, az Unió alapszerződéseinek urai a tagállamok. „Az EU intézményrendszere sajátos entitás, de nem egy szövetségi állam. A transznacionális lista javaslatának elfogadása a centralizáció irányába tett lépés lenne, amelynek vesztesei a kis és közepes tagállamok lennének, ezért a Fidesz EP- delegációja nem tudja támogatni a jelentést”- hangsúlyozta.

Trócsányi László szerint nem egy átgondolt javaslatról van szó, hiszen csak 28 képviselő vonatkozásában, kísérleti jelleggel vezetné be a transznacionális listát. A politikai pártok feletti ideológiai ellenőrzésre is feljogosított Európai Választási Hatóság léte pedig az uniós bürokráciát erősítené, és a demokráciát veszélyeztetné. ”Üdvözlendő elemek a jelentésben, hogy a szöveg kitér rá, hogy a nemzeti kisebbségek nincsenek megfelelően képviselve az EP-ben; valamint elősegítené a fogyatékkal élők választásokon való részvételével kapcsolatos akadályok leépítését” - mondta a képviselő. 

Az EP saját kezdeményezésű jogalkotási javaslatát a Tanácsnak egyhangúlag jóvá kell hagynia, aminek esélyét növeli, hogy módosíthatja azt. A tanácsi verzió ezután visszakerül az EP elé, amely a módosított szöveget elfogadhatja vagy elutasíthatja. Ha elfogadja, akkor még az egyes tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk azt saját alkotmányos előírásaiknak megfelelően. 

Ruiz Devesa sajtótájékoztatóján elismerte, hogy szoros a határidő a javaslat végleges elfogadására, mindazonáltal tarthatónak ítélte meg. Az egyeztetések még ebben a félévben a francia elnökséggel megkezdődnek a szövwgről, majd a raportőr reménye szerint a cseh soros elnökség alatt létrejöhet a megállapodás is. Ezt követően 2023 első felében le lehetne folytatni a tagállami ratifikációkat, és egy évvel a választások előtt a szabályokkal összhangban meglehet az új jogi keret.