Lezárul az EU jövőjéről szóló vita első szakasza

Május 9-én Strasbourgban ünnepélyesen lezárul az az egy éven át tartó konferencia, amelynek keretében az európai és a tagállami intézmények a részvételi demokrácia jegyében az EU jövőbeni prioritásairól kérdezték a polgárokat. Bár a részvétel különösen a konzultáció céljára létrehozott többnyelvű digitális platformon elmaradt az előzetes várakozásoktól, EU-tisztviselők pénteken mégis átütő sikernek minősítették az elmúlt egy évet, és lándzsát törtek a módszer jövőbeni folytatása mellett.

A konferencia április végi plenáris ülésén kilenc témakörben 49 javaslatot fogadtak el, és beazonosítottak 326 intézkedést, amelyek a polgárok által kijelölt célok megvalósítását célozzák. A javaslatok az európai polgári vitacsoportokban született 178 ajánláson, a nemzeti vitacsoportok által preferált megoldásokon és a többnyelvű digitális platformon felvetett több mint 43 ezer hozzászóláson alapulnak.

Mint uniós források, ezzel lezárul a konferencia első része, hogy a hétfői ceremóniát követően az EU beléphessen a második, politikai szakaszba. Ennek során mindenekelőtt annak eldöntése a tét, hogy az EU milyen eszközökkel szerezzen érvényt a polgárai által előnyben részesített céloknak. Az Európai Parlament egy múlt héten kézfeltartással megszavazott állásfoglalásban már le is tette a voksot a szerződésmódosítás mellett. Az EP felkérte az alkotmányügyi bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatot az uniós szerződések reformjára, amely az EU-ról szóló szerződés 48. cikkének értelmében egy konvent összehívásával és keretében történhet. 

A Konvent összehívásáról az Európai Tanács hivatott dönteni, és a legtöbben nem fogadnának arra, hogy az állam- és kormányfők a rossz múltbeli tapasztalatok miatt ezt az utat választják majd. Valójában az EU-t semmi sem kötelezi arra, hogy szerződésmódosítással biztosítsa a polgárai által kitűzött célokat. A konferencia egy évvel ezelőtti nyitányán elfogadott közös nyilatkozatban nincs erre vonatkozó kötelezettségvállalás, a választók akaratának való megfelelés viszont politikailg kvázi kötelező. 

Ettől függetlenül az sem kizárható, hogy a Tanács a konferencián előterjesztett javaslatok áttanulmányozása után mégis arra a következtetésre jut majd, hogy az EU-ra váró kihívásokkal a jelenlegi szerződéses keretek mellett nem lehet megbirkózni. Mario Draghi, olasz miniszterelnök szerdán az EP-ben mondott beszédében egyáltalán nem zárkózott el ettől a lehetőségtől, hangsúlyozva, hogy ha szükséges, akkor a szerződésmódosítást is be kell vállalni az integráció tovább mélyítése érdekében. 

Többek között ezért is nagy érdeklődés előzi meg Emmanuel Macron, francia köztársasági elnök hétfői strasbourgi beszédét, amelyet a Tanács soros elnökeként mond majd a konferencia utóéletéről, az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökei mellett, miután kézhez kapták a konferencia vezető testületének végleges jelentését. 

Egy tanácsi tisztviselő ugyanakkor pénteken úgy vélekedett, hogy a polgárok által preferált célok és intézkedések javarészéhez nem szükséges szerződést módosítani, amely nem csak időigényes, de egyhangúságot is igényel és a sikerére egyáltalán nincs garancia. Bizottsági részről pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy nincs arról szó, hogy az EU-nak minden egyes vesszőt figyelembe kell majd vennie a javaslatokban. Egyébként is – mutatott rá egy tisztviselő -, a polgárok által kifejtett egyes elképzelések már jogszabályi javaslatokat inspiráltak. Közéjük tartozik az európai egészségügyi adattérre vonatkozó javaslat is, amelyet néhány napja mutatott be a Bizottság. 

A javaslatok egy részét az érvényes szerződési keretek értelmezésével, vagy az úgynevezett átlépési záradékkal is meg lehet valósítani. Utóbbi azt jelenti, hogy az Európai Tanács egyhangú döntéssel is módosíthatja eseti alapon a szerződést, amelynek utolsó, megreformált verziója, a Lisszaboni Szerződés 2009. decemberében lépett hatályba. 

Az Európai Bizottság arra készül, hogy ősszel egy utókonferenciát szervez, amelyen a polgárok vitában részt vett képviselőit a javaslatok végrehajtásának állásáról fogják tájékoztatni. Az Európai Parlament már kiállt a részvételi demokrácia ezen formájának a folyamatossá tétele mellett. A tanulságok levonása után a Bizottságnak kell majd kidolgoznia azokat az új kereteket, amelyek között a jövőben az EU a polgárokkal közvetlen módon konzultálni fog. 

A kilenc témakör, amelyek tárgyában 49 javaslat született:

-    Éghajlatváltozás és környezet
-    Egészségügy
-    Erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és munkahelyek
-    Az EU a világban
-    Értékek és jogok, jogállamiság, biztonság
-    Digitális átállás
-    Európai demokrácia
-    Migráció
-    Oktatás, kultúra, ifjúság és sport