Ha Macronon múlik, lesz szerződésmódosítás

Európai politikai közösség, a demokratikus nemzeteknek együttműködési keretet biztosító „új tér” létrehozását szorgalmazta hétfőn az Európai Parlament strasbourgi székhelyén mondott beszédében Emmanuel Macron, aki a hivatalosan május 9-én véget ért EU jövője konferencia folytatásaként támogatásáról biztosította az uniós szerződések módosítását és ennek előkészítésére egy konvent összehívását. 

Macron beszédéből előzetesen mindenki arra volt kíváncsi, hogy Mario Draghi olasz miniszterelnökhöz hasonlóan leteszi-e a garast az EU-szerződés módosítása mellett. A francia elnök ebből a szempontból meg is felelt a várakozásoknak, de még ennél is nagyobb figyelmet kapott az a javaslata, amely a néhai Francois Mitterand, francia államfőnek az európai államok konföderációjáról szóló, 1989-es ideáját porolta le és aktualizálta.

Mint a múlt héten második, ötéves elnöki mandátumát megkezdő Emmanuel Macron beszédében hangsúlyozta, Ukrajna már ma is tagja az európai családnak, de az uniós csatlakozása még évekig eltarthat (Volodimir zelenszkij, ukrán elnök éppen hétfőn küldte el az Európai Bizottság elnökének az ukrán kormány 5 ezer oldalas válaszát a korábban kézbesített kérdőívre), ha csak az EU úgy nem dönt, hogy alacsonyabbra helyezi azt a lécet, amit a tagjelölteknek át kell ugraniuk. 

Az EU soros elnökségét ebben a félévben betöltő Franciaország vezetője rámutatott, az ukrajnai háború következményeként figyelembe kell venni az új politikai kontextust, anélkül azonban, hogy ez az EU-t törékenyebbé tenné. Ezért szerinte ideje megnyitni egy reflexiós folyamatot arról, hogyan lehetne újraszervezni Európát. Az általa megoldásként javasolt Európai politikai közösség a demokratikus utat választó európai nemzetek számára kínálhatna együttműködési keretet, függetlenül attól, hogy az EU tagjairól, tagjelöltekről, vagy az EU-ból kilépett országokról van szó. Az elnök sietett leszögezni, hogy az új együttműködési struktúra nem helyettesítené az EU-tagságot, viszont számos területen – védelmi politika, energia, közlekedés, személyek szabad mozgása – kvázi tagsági jogokkal járna együtt. 

A francia elnök egyértelműen támogatásáról biztosította az Európai Parlament konvent összehívására vonatkozó javaslatát, amely előkészítené az uniós szerződésmódosítást. Macron szerint az EU megmutatta, hogy válsághelyzetekben képes hatékony döntéseket hozni. A kihívás most az – mondta -, hogy békeidőkben is hasonló hatékonyságról tegyünk tanúbizonyságot”. A francia elnök reményének adott hangot, hogy a tagállamok vezetőiben meg lesz a bátorság ahhoz, hogy a júniusi csúcstalálkozón napirendre tűzzék a szerződésmódosítás kérdését. 

Úgyszólván a Macron-beszéddel egyidőben jelent meg a sajtóban 13 uniós tagállam (Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország, Svédország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Románia, Bulgária és Málta) közös nyilatkozata, amelyben elutasítják „az EU-szerződés módosítását célzó folyamat elindítására irányuló indokolatlan és elhamarkodott kísérleteket”. A 13 ország emlékeztet rá, hogy a szerződés módosítása egyetlen pillanatra sem volt az EU jövőjéről szóló konferencia célja, hanem az, hogy a polgárok kívánságait és aggályait meghallgassák.

A 13-ak szerint egy szerződésmódosítást célzó folyamat komoly kockázatokkal járna, mert politikai energiákat vonna el azoknak a sürgős geopolitikai kihívásoknak a kezelésétől, amelyekkel Európa szembesül.

„A válságok kezelése az elmúlt években egyértelműen megmutatta, milyen sokra képes az EU a fennálló szerződéses keretek között” – mutatnak rá a tagállamok.

Ursula von der Leyen hétfőn Strasbourgban jóval óvatosabban állt a szerződésmódosítás mellé. A Bizottság elnöke közölte, hogy maximálisan ki kellene használni a jelenlegi szerződéses keretek nyújtotta lehetőségeket, és, ha ez szükséges, akkor a Szerződést is módosítani kell. 

Von der Leyen arra tett ígéretet, hogy az Unió helyzetéről szeptemberben tartandó parlamenti beszédében fogja bemutatni a Bizottság a konferenciára reagáló első javaslatait. Egy további javaslatában pedig kezdeményezni fogja, hogy a jövőben minden egyes nagy horderejű uniós reformjavaslat előtt hívják össze a polgári vitacsoportokat, ahogy ez a most zárult konferencián is történt.

Mind Macron, mind von der Leyen kívánságlistáján szerepel a nemzeti vétójog, vagyis az egyhangúsággal meghozott döntések visszaszorítása. „Az egyhangúságnak néhány kulcsterületen semmi értelme nincs, ha gyorsabban akarunk haladni” – szögezte le a Bizottság feje. A francia elnök pedig úgy vélte, hogy az EP jogának a jogszabályok kezdeményezésére a majdani konvent homlokterében kellene lennie. Macron arra is utalt, hogy a szerződésmódosítás tárgya lehetne még a nagyobb differenciálódásra való lehetőség az EU-n belül.