Pénzbe fog kerülni az EU-nak a magyar olajvétó elhárítása

Inkább csak az első lépésnél, és nem a megoldásnál tartanak azok az erőfeszítések, amelyeket az Európai Bizottság kénytelen befektetni annak érdekében, hogy elhárítsa a magyar kormány által belengetett vétót az orosz olajimportot sújtó embargó útjából. Brüsszeli forrásaink szerint csütörtökön ült össze videókonferencia formájában az a regionális munkacsoport, amelynek az a feladata, hogy lehetőleg minél gyorsabban megoldást találjon azokra a problémákra, amelyek miatt Budapest gazdasági érdekeire hivatkozva nem tudja támogatni az olajembargót. 

Szemben azzal, amit a neve sugall, a regionális munkacsoportban egyelőre csak a magyar kormány és az Európai Bizottság foglal helyet, igazgatói szinten. Úgy tudjuk, hogy az első egyeztetésen csak a magyar igények felméréséről volt szó, így okkal feltételezhető, hogy a mostanit további tárgyalások követik majd. Mindez azt sugallja, hogy ha csak nem áll be váratlan fordulat, a következő napokban sem kap szabad utat az olajembargó, amelynek elfogadását nem egyedül a magyar ellenállás hátráltatja. A magyar mellett a szlovák, a cseh és a bolgár kormány is jelzett hosszabb időre szóló mentességi igényt a Brüsszel által fokozatosan bevezetni tervezett, de teljes körű importtilalommal szemben. 

Hogy miről is zajlanak az egyeztetések, abba némi betekintést engedett Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki a spanyol El Paisnak adott interjúban számszerűsítette a magyar igényeket. Szavai szerint 500-550 millió euróba kerülhet a MOL tulajdonában lévő kőolajfinomítói infrastruktúra teljes átállítása a nem orosz kőolaj fogadására és feldolgozására. Az Adria-olajvezeték kibővítésének költségeit a külügyminiszter további 200 millió euróra becsülte, hozzátéve, hogy nem tudni, hogy a munka elvégzéséhez mennyi időre lesz szükség. Szijjártó számok említése nélkül az energiahálózat modernizálásáról is szót említett, és nem kizárt, hogy itt a fent említettnél még nagyobb összegekre jelentene be igényt Budapest a hatodik szankciós csomag elengedésének fejében. 

Minden jel szerint ez tehát elsősorban azon múlik, hogy Brüsszel mennyi pénzt tud letenni az asztalra. Ursula von der Leyen múlt hétfői, meglepetésszerű budapesti útja során információink szerint konkrétumok nélkül csak annyit közölt a magyar miniszterelnökkel, hogy a Bizottság a május 18-án bemutatandó orosz energiafüggőség csökkentéséről szóló új uniós stratégia (REPowerEU) keretében fizetné ki a magyarokat. Az FT értesülései szerint a Bizottság a következő öt évben 195 milliárd euróra becsüli az oroszoktól való leválás miatt felmerülő pótlólagos beruházási költségeket. Bár az egyelőre nem tudható, pontosan honnan származnak majd az ehhez szükséges források, egyesek számára kézenfekvőnek tűnt, hogy a Bizottság a legnagyobb helyreállítási alap (RRF) tagállamok által még nem kihasznált nagyjából 215 milliárd eurós keretét mozgósítaná a célra, mivel az eleve kifeszített költségvetésben már nincs erre fedezet. 

A Politico által megszerzett tervezet szerint ugyanakkor a Bizottság a kibocsátátás-kereskedelmi rendszer (ETS) árverési bevételeiből, valamint a közös agrárpolitikai és kohéziós politikai források nemzeti allokációjából finanszírozná az új intézkedéseket. Azaz, az RFF-hez hasonlóan már meglévő alapok újraelosztásáról van szó, nem pedig újonnan elérhető forrásokról. 

Kérdéses, hogy a papíron egyébként is Magyarországra kiszignált költségvetési források felhasználása mennyire felelne meg a kormány igényeinek. Arról nem is szólva, hogy a magyar helyreállítási terv továbbra is függőben van, így a vissza nem térítendő támogatási és kölcsönrésszel együttesen 15-16 milliárd eurós keret Magyarország számára egyelőre virtuális pénz. Ha a Bizottság mégis erre a pénzre utazott volna, akkor az egyes feltételezések szerint valamilyen háttéralkut előfeltételezett volna a két fél között a magyar terv jóváhagyásáról. Ezt az összekapcsolást eddig mind a két fél cáfolta, de mint egy forrásunk vélekedett, „ez azért ott van a fejekben”. 

Kívülről nézve úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány egy magyar specifikus megoldást szeretne kitárgyalni a Bizottsággal, külön, a magyar orosz olajmentesítési műveletre megpántlikázott összeggel. Egy ilyen kivétel ugyanakkor könnyen kinyithatná Pandora-szelencéjét, és más, az olajembargóval szintén hadilábon álló, de a „magyar bulldózer” mögé bújó szlovák, cseh és bolgár kormányt is arra indíthatná, hogy hasonló pénzügyi igényeket jelentsen be. 

Az olajembargót viszonylag könnyebben lenyelő más országok sem örvendenének túlzottan a kivételezésnek. „Magyarországnak a maga számára el kellene végre döntenie, hogy az EU egységének oldalára áll. Magyarországnak is ki kellene vennie a részét. Ésszerű javaslatokat kaptak, reméljük, hogy egy ponton túl tudunk lépni a problémán” – fogalmazott pénteken egy nevének mellőzését kérő tagállami diplomata.

A magyar kormány kezére játszhat ugyanakkor az, hogy a május 9-ét megelőző időszakhoz képest érezhetően csökkent a politikai nyomás az EU-ban az olajembargó gyorsított ütemű elfogadására. Eredetileg mindenki azzal számolt hogy Vlagyimir Putyin május 9-i „győzelmi” beszéde olyan eszkalációs elemeket tartalmaz majd, amire azonnali, kész és frappáns válasz lesz az olajembargó bejelentése. Mivel ez nem következett be, forrásaink szerint már az EU-ban is kevésbé sietős az újabb szankciós csomag keresztülzavarása, azaz van bizonyos idő a Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalásra. 

Annak jeleként, hogy nem mindenki osztja ezt a véleményt, a Politicónak nyilatkozó egyes diplomáciai források a hatodik szankciós csomag két részre bontásának lehetőségéről beszéltek, arra utalva, hogy az olajembargót egyelőre kihagynák a csomagból, a többi, már előre bejelentett intézkedést (orosz bankok, személyek elleni szankciók) viszont elfogadnák. Egy magas rangú EU-tisztviselő ugyanakkor egy pénteki háttérbeszélgetésen közvetve cáfolta a szankciós csomag részekre bontásának szándékát, hangsúlyozva, hogy „a szankciós csomag belső koherenciáját meg kell őrizni, és a csomagot egyben kell elfogadni”. 

Péntek este még nem volt egyértelmű, hogy a hétfői uniós külügyminiszteri tanácsülésen egyáltalán napirenden lesz-e a szankciós csomag valamilyen formában történő elfogadása. Az előjelek azt sugallják, hogy az olajembargós formában biztosan nem, mivel a Bizottság és a kormány közötti egyeztetések előreláthatóan nem érnek véget néhány nap alatt. 

A Bizottság állítólag hajlik arra, hogy Magyarország a korábban megajánlott 2023 vége helyett, 2024 vagy akár 2025 végéig is mentesüljön az olajembargó alól, feltéve, hogy addig elvégzi a házi feladatát és megteremti az átállás technikai és egyéb feltételeit. Mint egyesek rámutatnak, az idő hossza önmagában nem nyújt semmire sem garanciát, mert mi történik akkor, ha Moszkva az EU által ideiglenesen mentesítendő 2-3 országot túl kicsi piacnak tekintené és inkább mindenki, így Magyarország felé is elzárná a vezetékes olajcsapot. Ebben az esetben a magyaroknak és a szlovákoknak adott derogáció nem érne semmit.