Lassuló növekedést és rekordmagasságú inflációt okoz a háború az EU-ban

Alighogy kilábalt az Európai Unió a világjárvány gazdasági hatásaiból, az Ukrajna elleni orosz agresszió új próbatételt elé állítja, jóllehet az Európai Bizottság hétfőn bemutatott tavaszi előrejelzése szerint idén és jövőre is bőven pozitív tartományban marad az EU-ban és mindegyik tagállamban a növekedés.

Mivel a háború tovább súlyosbítja a növekedést már eddig is gátló tényezőket, Brüsszel legújabb prognózisában az EU növekedési kilátásait lefelé, az inflációs várakozásokat ugyanakkor felfelé módosította. A Bizottság a jelenlegi, aligha végleges és megbízható helyzetből kiindulva 2022-ben uniós és eurózóna szinten egyaránt 2,7, 2023-ban pedig 2,3 százalékos reál-GDP növekedésre számít. 

Ez az adat jelentősen eltér a februári téli előrejelzéstől, amely idén még 4%-ra jövőre pedig 2,8 százalékra becsülte a gazdasági növekedést.

„Tisztában vagyok azzal, hogy az idei évre vonatkozó 2,7%-os előrejelzés kedvezőnek tűnhet a háború által kiváltott sokkhatás mértékéhez képest. Ebből a számból ugyanakkor 2 százalékpont a tavalyi évben tapasztalt kivételesen erős fellendülésnek tudható be, aminek áthúzódó hatása van 2022-re. A kibocsátás éves növekedése ugyanakkor 2,1%-ról 0,8%-ra esett vissza” – magyarázta sajtótájékoztatóján Paolo Gentiloni, gazdasági biztos, miért tűnhet optimistának az előrejelzés. 

Mint a Bizottság előrejelzésében rámutat, az infláció 2021 eleje óta emelkedik: a 2021 utolsó negyedévi évi 4,6%-ról 2022 első negyedévében 6,1%-ra nőtt. Az euróövezetben az általános infláció áprilisban 7,5%-ra emelkedett, ami a monetáris unió történetének legmagasabb rátája.

Az előrejelzések szerint az euróövezeti infláció 2022-ben 6,1 % lesz, majd 2023-ban 2,7%-ra mérséklődik. 2022 egészére nézve ez jelentős felfelé történő módosítást jelent a 2022. téli időközi előrejelzésben szereplő értékhez (3,5%) képest. Az infláció várhatóan 6,9%-on tetőzik az idei év második negyedévében, majd ezt követően fokozatosan csökkenni fog. 

Az EU-ban az infláció a 2021. évi 2,9%-ról 2022-ben várhatóan 6,8%-ra emelkedik, majd 2023-ban 3,2%-ra mérséklődik. Az átlagos maginfláció 2022-ben és 2023-ban várhatóan az EU-ban és az euróövezetben egyaránt meghaladja a 3%-ot.

Brüsszel öt tagállamban – Litvániában, Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban és Észtországban - jósol kétszámjegyű inflációt. A legnagyobb mértékűt Litvániában, ahol akár 12,5%-ot is elérhet idén az infláció. Magyarország esetében a Bizottság 2022-ben 9%-os inflációval számol (a magyar előrejelzésről lásd külön cikkünket). Ezzel szemben több országban 5% alatt maradhat az áremelkedések mértéke, a legalacsonyabb Portugáliában várható (4,4%). 

A munkaerőpiac alapjai Brüsszel szerint az új válsághelyzetben is stabilak. 2021-ben több mint 5,2 millió munkahely jött létre az uniós gazdaságban, amelynek munkaerőpiacán közel 3,5 millióval több ember dolgozott. Emellett a munkanélküliek száma közel 1,8 millió fővel csökkent.

A munkaerőpiaci feltételek várhatóan tovább javulnak: az előrejelzések szerint az EU-ban a foglalkoztatás idén 1,2%-kal nő, bár ezt az éves növekedési rátát a tavalyi év második felének erőteljes lendülete hajtja. Az ukrajnai háború elől az EU-ba menekülő emberek várhatóan csak fokozatosan lépnek be a munkaerőpiacra, és ennek kézzelfogható hatásai csak a jövő évtől válnak láthatóvá.

A prognózis szerint a munkanélküliségi ráta tovább csökken: az EU-ban idén 6,7%-ra, 2023-ban pedig 6,5%-ra, az euróövezetben pedig idén 7,3%-ra, 2023-ban 7,0%-ra.

A magas energiaárak hatásának enyhítésére és az Ukrajnából menekülők támogatására irányuló intézkedések költségei ellenére, a Covid19 kapcsán hozott ideiglenes támogatási intézkedések kivezetésével párhuzamosan 2022-ben és 2023-ban várhatóan tovább csökken az összesített államháztartási hiány. Az előrejelzések szerint az összesített uniós hiány mértéke a 2021. évi 4,7%-ról 2022-ben a GDP 3,6%-ára, 2023-ban pedig 2,5%-ára csökken (az euróövezetben 3,7%-ra és 2,5%-ra).
A legmagasabb államháztartási hiányra 2022-ben az Európai Bizottság Romániában (7,5%), Lettországban és Magyarországon (6%) számít. 

Az EU összesített GDP-arányos államadóssága, miután a 2020. évi közel 92%-os történelmi csúcsról (az euróövezetben csaknem 100%-ról) 2021-ben mintegy 90%-ra (az euróövezetben 97%-ra) mérséklődött, az előrejelzések szerint 2022-ben körülbelül 87%-ra, 2023-ban pedig 85%-ra csökken (az euróövezetben 95%-ra, illetve 93%-ra), ami még továbbra is meghaladja a Covid19 előtti szintet.

A rendkívül bizonytalan helyzetre való tekintettel, az Európai Bizottság több forgatókönyvre is elvégezte a gazdasági előrejelzését. Az Oroszországból érkező gázszállítás hirtelen leállásának és az energiahordozók még magasabb árának forgatókönyvével számolva a GDP növekedési rátája 2022-ben és 2023-ban körülbelül 2,5, illetve 1 százalékponttal maradna el az előre jelzett alapforgatókönyvtől, míg az infláció 2022-ben 3 százalékponttal, 2023-ban pedig több mint 1 százalékponttal nőne az alapforgatókönyvhöz képest.

Az energiaellátás említett lehetséges zavarai mellett az ellátási láncok vártnál súlyosabb problémái és az energián kívüli nyersanyagok – különösen az élelmiszerek – árának további emelkedése még jobban visszafoghatja a növekedést és még erősebb felfelé irányuló nyomást gyakorolhat az árakra. Az importált inflációs sokk mellett a vártnál erősebb másodlagos hatások a Bizottság szerint stagflációt eredményezhetnek. Az erős inflációs nyomás a finanszírozási feltételek tekintetében is fokozódó kockázatokat eredményezett. Végezetül továbbra is kockázati tényezőként kell tekinteni a Covid19-re.

Ezeken a közvetlen kockázatokon túl az Ukrajna elleni orosz invázió miatt az EU leépíti gazdasági kapcsolatait Oroszországgal, aminek következményei teljeskörűen jelenleg még nehezen beláthatók – mutat rá tavaszi előrejelzésében az Európai Bizottság.