Négy év alatt négy meghallgatás a Magyarország ellen folyó eljárásban
Közel négy évvel azután, hogy az Európai Parlament kezdeményezésére hivatalosan is elindult az eljárás Magyarországgal szemben a jogállami elvek megsértésének gyanújával, az EU soros francia elnöksége hétfőn a negyedik hivatalos meghallgatást tartja az ügyben. Párizs az előző EU-elnökségekhez hasonlóan érdemi elmozdulás nélkül passzolja tovább a magyar dossziét Csehországnak. Bár az év elején még ennek a lehetőségét sem zárták ki, a franciák végül lemondtak arról, hogy ajánlásokkal forduljanak a magyar kormányhoz és szavazásra bocsássák a kérdést a Tanácsban az eljárás új, második szakaszába való átlépésről.
Ehhez a tagállamok legalább négyötödének a támogatására lenne szükség.
„A tagállamoknak nem fűlik a foguk ahhoz, hogy továbblépjünk a 7-ik cikk szerinti eljárásban” – közölte az EU-Monitorral egy nevének mellőzését kérő európai diplomata, aki szerint ugyanakkor nincs szó arról, hogy a Tanács a négy év alatt belefásult volna az eljárásba. Az általános ügyek tanácsa ülésének Magyarországnak szentelt napirendi pontja a már jól ismert koreográfia szerint zajlik majd. Az Európai Bizottság értékeli a magyarországi helyzetet, majd Varga Judit, igazságügyminiszter fejti ki a magyar álláspontot, amelyet kérdezz-felelek követ majd.
Általában 8-10, a jogállami ügyekre különösen érzékeny nyugat- és észak-európai tagállam szokott aktívan megnyilvánulni a témában, szinte mindig ugyanazok. Az eddigi utolsó magyar meghallgatásra tavaly nyáron került sor. Párizs ahelyett, hogy tematizálná a vitát, a jelek szerint inkább szélesre fogja nyitni, minden releváns kérdést napirendre tűzve az igazságszolgáltatás függetlenségétől kezdve a korrupción át a véleménynyilvánítás és az akadémiai szabadságig.
A korábbi meghallgatások rendre azzal a következtetéssel zárultak, hogy mivel a helyzet érdemben nem javult, ezért az eljárásnak folytatódnia kell. Az uniós szerződések nem szabnak meg határidőket, ezért a 7-ikcikk szerinti eljárás akár még évekig is eltarthat anélkül, hogy eljutna a Tanácsban a szavazásig.
Az EP magyar jelentéstevője, aki a holland Judit Sargentinitől örökölte meg a dossziét, bízik benne, hogy a következő félévben, a cseh soros elnökség alatt a folyamat eljuthat az ajánlások megszövegezéséig, majd 2023 első felében, a svéd elnökség alatt a szavazásig a Tanácsban. „Minél tovább halasztódik ez, annál közelebb kerülünk az EP-választásokat követő magyar EU-elnökséghez, 2024 júliusában” – mutatott rá lapunknak Gwendoline Delbos-Corfield.
A francia zöldpárti képviselő szerint nagyon kicsi a kockázata annak, hogy egy tanácsi szavazáson a négyötödes többség hiánya miatt elvérzik az eljárás. Addig ugyanis egyetlen elnökség sem fogja napirendre tűzni a szavazást, ameddig nem lát esélyt a szükséges többség meglétére. Amitől viszont a képviselő szerint jobban tartani lehet, az egy felvizezett ajánlás a magyar kormánynak. Ennek elkerülése érdekében azt javasolja, hogy az ajánlásokat egy az egyben vegyék át a különböző nemzetközi jogi grémiumok Budapesthez címzett ajánlásaiból, kiiktatva mindenféle politikai manipulációt.
Delbos-Corfield, aki a napokban mutatta be az állampolgári jogi szakbizottságban időközi jelentését az EP által 2018 szeptemberében előterjesztett indoklással ellátott véleményről, a Tanácsban jelenleg nagyobb készséget lát a 7-ik cikk szerinti eljárás folytatására, mint az Európai Bizottságban. Külön is bírálta Ursula von der Leyen, bizottsági elnököt, aki szerinte szeret nagy és jól hangzó bejelentéseket tenni, amelyeket a gyakorlatban nem követnet tettek. „Az elnök maga a gyenge pont a folyamatban. Egyszer és mindenkorra el kellene felednie, hogy CDU-politikusi hátterét” – vélekedett.
A jelentésről, amely a Sargentini-jelentés struktúráját és fejezeteit követi majd, előreláthatóan szeptemberben szavaz majd az EP plenárisa. Az öt pártcsoport által támogatott jelentéshez 87 módosítóindítványt terjesztett be az öt árnyékjelentéstevő. Delbos-Corfield reméli, hogy magyar jelentése még a Sargentini-jelentésnél is nagyobb támogatást kap majd az EP-ben.