Search
Close

A tagállamok kétharmada tett fel kérdéseket a magyar meghallgatáson

Brüsszel, 2022. május 23.
A tagállamok kétharmada használta fel az általános ügyek tanácsában hétfőn tartott meghallgatást arra, hogy rákérdezzen Magyarország képviselőjénél a 7-ik cikk szerinti eljárás tárgyát képező jogállami visszásságokra. Miközben a leendő cseh soros EU-elnökség szükségesnek tartaná az eljárás felülvizsgálatát, az Unió igazságügyi biztosa szerint az eljárás lezárásának leggyorsabb módja az lenne, ha Magyarország valamennyi jogállami problémát megoldaná.

Meglehetősen hosszúra, több mint két és fél órára nyúlt hétfőn Magyarország negyedik meghallgatása a még 2018 szeptemberében indult 7-ik cikk szerinti eljárás keretében, amelynek tétje annak megállapítása, hogy – miként azt a startgombot megnyomó parlamenti (Sargentini) jelentés állította -, Magyarországon valóban fennáll-e az uniós alapértékek súlyos és folytatólagos megsértésének a kockázata.

Közel négy év elmúltával a folyamat még mindig csak a negyedik meghallgatásnál tart, és sokat elárul az eddigiek hatékonyságáról az ülésen a kormányalakítás miatt hiányzó franciákat helyettesítő cseh Európa-ügyi miniszternek az a sajtótájékoztatón elhangzott rövid értékelése, miszerint „ezúttal a vitának legalább egy része emlékeztetett a párbeszédre, ez az, ami egy kicsit optimistábbá tesz”. 

Mikulás Bek arra célzott, hogy a korábbi hasonló eseményeket jellemző hosszú monológok helyett ezúttal pergőbb ritmusú és interaktívabb volt a meghallgatás. A lengyelek ellen folyó eljárást is beleértve még nem fordult elő az, hogy forrásaink szerint 18 ország, vagyis az uniós tagok kétharmada szólt volna hozzá a jogállami vitához, vagy tett fel kérdéseket úgy, hogy a mindig aktív franciák és az őket helyettesítő csehek tisztüknél fogva nem kérdezhettek. 

Az előzetesen egyeztetett forgatókönyv szerint a meghallgatás Varga Judit, igazságügyi miniszter 20 perces bevezetőjével kezdődött, amelyet követően 10 percben a Bizottság képviselői fejtették ki a véleményüket. Ezt követően minden tagállam 2-2 percben tehette fel a kérdéseit, az ismétlések elkerülése végett előre egyeztetett módon. Magyarország képviselőjének pedig 10 perc állt a rendelkezésére, hogy válaszoljon a kérdésekre. 

A meghallgatás konklúziók nélkül ért véget, de Didier Reynders, igazságügyi biztos szerint aligha lehet kérdéses, hogy az eljárásnak folytatódnia kell, további meghallgatásokkal. „Nem számolhatok be Önöknek pozitívabb fejleményekről” – értékelte a meghallgatást a biztos, aki a szokásos ügyek mellett olyan aktuális és potenciálisan aggodalomra okot adó kérdéseket is behozott a vitába, mint a magyar kormány 10-ik alkotmánymódosítási terve a veszélyhelyzet jelenleginél több apropóból (például, ha a szomszédban háború dúl) történő bevezetésére, vagy a kémszoftverek magyar hatóságok által történt alkalmazása. 

A kérdések többsége a már ismert témákat feszegette, így a választási törvényt, az EBESZ előzetes véleményét az áprilisi választásról, a médiapluralizmus helyzetét, a Klubrádió frekvenciájának ügyét, az LGBTQI-közösség jogait és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Úgy tudjuk, hogy Varga Judit minden kollégái által jelzett problémát cáfolni igyekezett, hol arra hivatkozva, hogy azokat a megfelelő procedúrák során már megoldották, hol hasonló példákat hozva fel más országok gyakorlatából, hol pedig arra hivatkozva, hogy a magyar választópolgárok április 3-i döntése a kormány politikája melletti kiállást jelenti. 

A vita szemtanúk szerint mindvégig konstruktív légkörben zajlott és minden konfrontatív hangnemtől mentes volt. 

Miután a négy éve tartó eljárás eddig láthatóan nem hozott semmiféle elmozdulást, és mindenki hajtogatja a magáét, lapunk megkérdezte a cseh minisztert és az uniós biztost az ülés után, hogy nem jött-e el az idő a lépésváltásra, és egy, az eljárás végét közelebb hozó „exit stratégia” kidolgozására? Mikulás Bek, cseh EU-ügyi miniszter úgy vélte, hogy Csehország a következő félévben vitát szeretne nyitni a folytatásról, és egyértelműen szükségesnek tartja a folyamat áttekintését és felülvizsgálatát. Közelebbit azonban nem árult el, hogy ez mit foglalhat magába. 

„A legevidensebb kilépési stratégia az lenne, ha Magyarország valamennyi jogállamisági problémát kipipálna” – vélekedett válaszában Didier Reynders.