A Tanács is erősítené a kohéziós politika területi dimenzióját

A kohéziós politika területi dimenziójának megerősítése mellett szálltak síkra a 8-ik kohéziós jelentésről tartott csütörtöki vitán az EU27-ek illetékes miniszterei, akik a jövőre nézve egyszerűbb szabályokat, átláthatóbb működést és nagyobb fokú rugalmasságot tartanak szükségesnek a kohéziós politikában.

Az általános ügyek tanácsa, miután áttekintette a regionális politika előtt álló fő kihívásokat, következtetéseket fogadott el az Európai Bizottság által februárban bemutatott 8-ik kohéziós jelentésről. Mint arra a tanácsülést követően Elisa Ferreira, kohéziós politikáért és reformokért felelős biztos rámutatott, a politika működéséről szóló jelentés egyik figyelemreméltó megállapítása az, hogy a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok látványos fejlődésen mentek keresztül 2004 és 2019 között megfelezték lemaradásukat az EU átlagos fejlettségi szintjéhez képest.

A biztos hasonlóan a jó hírek között említette azt, hogy a jelentés szerint a kohéziós politika képes megfelelni a vele szemben támasztott első számú elvárásnak, ami a konvergencia előmozdítása hosszú távon. Az érem másik oldala, hogy különösen az egymást követő válságok (COVID19 és ukrajnai háború) hatására, de a globalizáció és más külső körülmények következtében megmaradtak a fejlettségbeli különbségek tagállamok között, de sokszor még egy és ugyanazon a statisztikai régiókon belül is.

„A kohéziós politikának megfelelően figyelembe kellene vennie a területi egységek szükségleteit és potenciálját, lehetővé téve számukra, hogy a legrelevánsabb beruházásokra fókuszáljanak helyben” – fogalmaz a miniszterek által csütörtökön elfogadott nyilatkozat.

A tagállamok a jelentés nyomán aggodalmuknak adtak hangot „bizonyos (vidéki és ipari átalakulásban lévő) régiók elfordulása” és ennek a lakosságra gyakorolt hatásai miatt. Külön problémát jelent, és a 8-ik kohéziós jelentésben is nagy hangsúllyal szerepelt azoknak az átmeneti, közepes jövedelemszintű európai térségeknek a helyzete, amelyekben az uniós támogatások dacára hosszú ideje stagnál a gazdasági fejlődés vagy tartósan recesszióba süllyedt.

A Tanács által elfogadott dokumentum hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikának elő kellene segítenie azt, hogy a szóban forgó térségek új növekedési forrásokat találjanak és megelőzzék azt, hogy más európai régiók is hasonló helyzetben találják magukat.

A Tanács továbbá fontosnak nevezi, hogy a beruházásokat a zöld és a digitális átállás által felkínált növekedési lehetőségekre fókuszálják annak érdekében, hogy megelőzzék új egyenlőtlenségek kialakulását.

A tagállamok a szociális jogok európai pillérének szerepét is méltatják a befogadó és méltányos társadalmat előmozdító intézkedésekben. Ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet az oktatás és a szakképzés megerősítésére a polgároknak a változásokra való minél jobb felkészítése érdekében.

A következtetések kiemelik a kohéziós politika helyi dimenzióját és emlékeztetnek rá, hogy megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a vidéki területeknek, az ipari átalakulás által érintett térségeknek, továbbá azoknak, amelyek természeti vagy demográfiai értelemben hátrányos helyzetben vannak.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió kapcsán a szöveg elismeri azokat a speciális gazdasági és szociális kihívásokat, amelyekkel az Oroszországgal és Belorusszal szomszédos európai régiók szembesülnek.

Eliza Ferreira szerint a kohéziós politika egyik legfontosabb feladata most „a leggyengébb régiók” felzárkózásának felgyorsítása. Ezzel összefüggésben fontosnak nevezte a 2014-2020-as programokból még rendelkezésre álló források felhasználását és a 2021 és 2027-es időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásokról a tárgyalások lezárását. Emlékeztetett rá, hogy mostanáig kilenc tagállammal írt alá ilyen megállapodást a Bizottság (Franciaországgal éppen csütörtökön). A portugál nemzetiségű biztos bízik abban, hogy a nyári szünet előtt (július végéig) a tagállamok nagyjából felével sikerül lezárni a tárgyalásokat a partnerségi egyezményről.

A 8-ik kohéziós jelentésre reflektáló következtetésekben a Tanács várakozással tekint a 2027 utáni kohéziós politikáról szóló vita elé. A tagállamok szerint egyszerűbb és hatékony szabályokra lesz szükség, valamint „el kell kerülni az alapok megsokszorozásának trendjét is”.