Lengyel helyreállítási terv - Európai Bizottság: egy lépést előre, kettőt hátra

A kezdeményezés sikere első látásra is bizonytalannak tűnt, hiszen nem elég, ha a kezdeményezők a képviselők 10%-nak aláírását megszerzik. A bizalmatlansági eljárás megindításához az Európai Parlament többségének, a képviselők 2/3-nak szavazata is szükséges. Ez utóbbi eleve kétséges volt, hiszen a Néppárt és a szocialisták eleve nem támogatták az indítványt. 

Ezért volt meglepő, hogy Ursula von der Leyen azonnal rezonált a liberálisok fenyegetésére. Bár sajtóhírek szerint eredetileg lemondta volna keddi strasbourgi útját, végül mégis részt vett a lengyel helyreállítási terv elfogadásáról szóló plenáris vitában. Az Európai Parlament képviselői előtt nyilvánosan ultimátumot adott Lengyelországnak: az Európai Bizottság addig egyetlen centet sem fizet Varsónak, amíg Lengyelország nem fogadja el az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító szabályozást, a Helyreállítási Alap forrásainak kifizetése csak a kritériumok teljesítése után kezdődhet meg. A követelések között van többek között az uniós jog elsőbbségének elismerése, a lengyel bírói fegyelmi kamara megszüntetése, vagy a jogellenesen eltávolított bírák visszahelyezése a hivatalukba. 

A múlt héten Ursula von der Leyen még ünnepélyesen beszélt arról a Varsó melletti Konstancin Jeziornában, az Andrzej Duda lengyel elnökkel és Mateusz Morawiecki kormányfővel közös sajtótájékoztatóján, hogy az Európai Bizottság „nagyon mély értékelés alapján adott zöld lámpát” a lengyel helyreállítási tervnek.  

A Bizottság elnökének látogatása előtt egyébként a lengyel szejm megszavazta azt a tervezetet, amely a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának Brüsszel által szorgalmazott megszüntetését irányozza elő. Piotr Müller lengyel kormányszóvivő pedig akkor úgy fogalmazott, hogy az uniós források lehívása szeptemberben “tűnik reálisnak”. 

Lengyelország harcos orosz-ellenes politikát képvisel, és több mint három és fél millió ukrán menekültet fogadott be. Brüsszeli elemzők szerint ez is közelebb vitte a lengyel kormányt a Helyreállítási Terv elfogadásához. 

Az Európai Parlament csütörtökön, nagy többséggel megszavazott állásfoglalásában elítélte az Európai Bizottságot, a lengyel helyreállítási terv jóváhagyásáért. Egyben felszólította az Európai Unió Tanácsát, hogy az jogállamiságra és az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó feltétel teljesüléséig ne hagyja jóvá a lengyel tervet. 

Azt egyelőre azt nem tudni, hogy az állásfoglalás elfogadása után is tovább gyűjtik-e a liberális képviselők az aláírásokat Ursula von der Leyen ellen, és továbbra is meg akarják-e vonni tőle a bizalmat.  

Mindenesetre az Európai Parlament határozata előrevetíti, hogy a többséget adó balliberáis képviselők miképp állnának hozzá a magyar helyreállítási terv elfogadásához. Pedig Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter a múlt héten Luxembourgban úgy  fogalmazott: a magyar kormány mindent megtesz, hogy az év második felében, vagy az év végéig alá tudja írni a megállapodást az Európai Bizottsággal.  

Az Ursula von der Leyen ellen indult bizalmatlansági indítvány után azonban a miniszter már óvatosabban nyilatkozott. Az InfoRádióban azt mondta, hogy a Bizottság elnökének megbuktatására irányuló kísérlet „veszélyes jel” és annak sikere veszélyeztetné a Magyarországnak járó helyreállítási pénzek kifizetését.