Globális minimumadó – csak Európa vezetné be
Az OECD tavaly hozta nyilvánosságra végleges modell szabályait egy globálisan összehangolt társasági adórendszer alapjairól, amely 135 ország konszenzusa alapján jött létre. A javaslat alapján 2023-tól az egész világon egységesen 15%-os társasági adót vetnének ki a multinacionális cégekre. Az OECD célja a nemzetközi adóelkerülés- benne a nemzetközi óriás technikai cégek adóelkerülő gyakorlatának megszüntetése, az adóalap-erózió és jövedelem-átcsoportosítás felszámolása, illetve az országok közti adóverseny gyakorlatának megállítása.
Az Európai Parlament a globális minimumadó vonatkozásában azonban egy második pillért is kidolgozott. Ez nemcsak a nemzetközi óriás tech cégekre, hanem a 750 millió eurónál nagyobb bevétel vállalkozásokra is kiterjesztené a 15%-os társasági adót.
A magyar társasadó mértéke 9%, így a kormány szerint a 15%-os globális minimumadó bevezetésével az ország elveszítené a versenyképességét. Plusz terhet jelentene a vállalkozásoknak, ráadásul egy háború sújtotta gazdasági helyzetben. Budapest bírálja a globális minimumadó tervezetét amiatt is, hogy a nagy (amerikai) tech cégek kimaradtak a javaslatból és egyelőre Amerika sem vezette be az új globális adónemet.
Deutsch Tamás, a Fidesz Európai Parlamenti képviselője szerint a csütörtöki plenáris vita nem csak gazdasági, hanem jogállamisági kérdésről is szólt. Szerinte az Európai Parlament támadja a tagállamok konszenzusára, és együtt döntési jogára épülő uniós alapszerződést: „Pengellérre akarnak állítani egy országot, hogy- hogy nem, megint Magyaraországot - amely él egy olyan lehetőséggel, amelyet az EU alapszerződése biztosít a számára. Ez a lehetőség pedig nem más, mintsem szuverén módon a saját álláspontját képviselni az európai döntéshozatalban. Igy tehát az EP ezzel a vitával megtámadja az uniós alapszerződését. Ha egy uniós intézmény támadást intéz az uniós alapszerződés ellen, az pedig súlyos jogállamisági kérdéseket vet föl.” -fogalmazott Deutsch Tamás.
A soros elnökséget adó Franciaország Európa-ügyi államtitkára, Clément Beaune a tagállamok megerősített együttműködésére hivatkozva vágná el gordiuszi csomót: a globális minimumadó bevezetését csak 26 uniós tagállam vezetné be, kihagyva Magyarországot.
Az Európai Unió gazdaságpolitikáért felelős biztosa ugyanakkor álláspontja átgondolására kérte Magyarországot. Paolo Gentiloni az Európai Parlament ülésén azzal érvelt, hogy a” globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv közös uniós cél kell, hogy legyen.” Mint mondta, a globális minimumadó 48 milliárd eurós bevételt jelentene Európának, amitől nem fosztaná meg az Uniót.
Győri Enikő, a Fidesz EP képviselője viszont arra figyelmeztetett, hogy a globális minimumadó kétpilléres csomagjának első részével, a nagy technikai óriásvállalatok megadóztatásával kapcsolatban nem történt előrelépés. Sőt a globális minimumadót a nemzetközi partnerek sem Ázsiában, sem Amerikában vezették be, ezáltal az európai cégek versenyhátrányba kerülnének.
Brüsszeli elemzők egyébként azt is felvetették, hogy a háttérben Írország, Ciprus, Hollandia vagy Luxembourg sem feltétlenül örülne a 15%-os globális minimumadónak. Részint azért, mert ezen tagállamok vállalatai közül többen is bedolgoznak az amerikai technikai óriásoknak, másrészt azért, mert maguk is adóoptimalizálási gyakorlatot működtetnek nemzetközi óriásmulticégek számára.