Válságmenedzsment: Július 1-jétől Csehország az unió soros elnöke
A július 1-jén induló elnökség prioritásai között most kiemelt helyen szerepel az ukrajnai menekülthullám kezelése, és Ukrajna újjáépítésének kérdése. Ezenkívül -az orosz ellenes szankciók következtében is- középpontba került az unió energetikai biztonsága, valamint védelmi képességeinek és gazdaságának megerősítése. A kiemelt feladatok között szerepel a demokratikus intézmények erősítése is, már csak amiatt is, hogy Csehország adja az unió jogállamiságért- és jogérvényesülésért felelős biztosát, Vera Jourova személyében.
Az újrafogalmazott feladatokat azonban nagymértékben befolyásolhatja, sőt felül is írhatja az Ukrajna elleni orosz háború alakulása és annak elhúzódása. Petr Fiala miniszterelnök prágai sajtótájékoztatóján közölte, hogy a december 31-ig tartó cseh elnökség mottója: „Európa, mint feladat”. Elemzők a bejelentés után szinte azonnal hozzátették, hogy évtizedek óta nem látott nehéz feladatok állnak a cseh soros elnökség előtt.
Vegyük sorra a legfontosabbakat: A cseh elnökségnek át kell navigálnia az Uniót az ukrajnai háború okozta energiaválságon, ráadásul a legenergiaigényesebb őszi/téli időszakban. Mindeközben pedig úgy kell dolgoznia az energiaellátás biztosításán, hogy az unió zöldítési és dekarbonizációs törekvéseit is figyelembe kell vennie. Várhatóan a féléves időszak alatt kerül napirendre a belő égésű motorok 2035-ig történő kivonásáról szóló megállapodás véglegesítése is.
A cseh elnökség feladata lesz az uniós földgáztározók feltöltésének kérdésköre, vagyis, hogy az EU legalább 80%-ban feltöltött tározókkal rendelkezzen ahhoz, hogy a tél előtt az esetleges oroszországi ellátási szünetet át tudja vészelni.
A prioritások között van az égbeszökő energiaárak megfékezése, és azok megfizethető szinten tartása, valamint a megújuló energiákkal kapcsolatos uniós menetrend felgyorsítása. Mindjárt a cseh elnökség első napjaiban, az Európai Parlament jövő heti strasbourgi plenáris ülésén a képviselők arról szavaznak, hogy az atom és a földgáz besorolható-e zöld energiaként az Európai Unióban.
Vitathatatlanul az egyik legkomplexebb és legnehezebb feladat lehet a cseh soros elnökség időszaka alatt az orosz földgázt érintő uniós embargó. Bár a tagállamok között viszonylag széleskörű egyetértés van abban, hogy diverzifikálni kell az Oroszországból az EU-ba érkező energiát, az esetleges földgázembargó kérdésében azonban hatalmas viták várhatók. Márpedig a jelek arra mutatnak, hogy az Európai Bizottság az ősszel előállhat egy újabb, immáron 7.körös szankciócsomaggal az Európai Unióba érkező orosz földgáz tilalmáról. A földgázembargó minden bizonnyal sokkal jobban megosztja majd a 27 tagállamot, mint tavasszal a kőolajembargóról, hetekig tartó heves vita. Az is borítékolható, hogy a földgáz ügyében éles ellentét lesz a kelet-közép-európai és a nyugat-európai országok álláspontja között, és várhatóan az orosz földgáz kitiltásnak ügye Németország számára sem lesz egyszerű feladvány.