Hamarosan újabb pénzek érkezhetnek az ukrajnai menekültek ellátására

„Területeknek nyújtott rugalmas támogatás” (FAST-CARE) néven új, átfogó csomagot terjesztett elő az Európai Bizottság, több módosítást is javasolva a kohéziós politika játékszabályaiban, amelyek célja, hogy gyorsabbá és rugalmasabbá tegye a pénzek felhasználását az ukrajnai háború következményeinek kezelése során.

A már meglévő, az Európában tartózkodó menekültekre irányuló kohéziós fellépést (CARE) kiegészítő új eszköz Magyarország számára legvonzóbb eleme, hogy a REACT-EU-ból a menekültválság által leginkább érintett területeknek tavasszal előlegként kifizetett 3,5 milliárd euró támogatási összeget további 3,5 milliárd euró előfinanszírozással megfejeli az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Európai Szociális Alap Pluszból (ESZA+) és a Kohéziós Alapból támogatott programok esetében.

Az első előfinanszírozási részletet még 2022-ben, a rendelet hatálybalépését követően azonnal kifizetik majd a már elfogadott programok esetében, valamint a még jóvá nem hagyott programok esetében azok elfogadását követően, míg a második kiegészítő előfinanszírozási részlet kifizetése 2023-ban történne.

Amennyiben a programokat nem lehet 2022-ben elfogadni, a megfelelő kiegészítő előfinanszírozást 2023-ban fizetik ki. Minden tagállam a nemzeti allokációjával arányosan részesül a kiegészítő előfinanszírozásból.

A FAST-CARE a Bizottság szerint további rugalmasságot biztosít a kohéziós politikai beruházások végrehajtásához. Emellett ahhoz is hozzájárul, hogy enyhítse a helyzetet a koronavírus-járvány, valamint a háború okozta magas energiaköltségek, nyersanyag- és munkaerőhiány együttes hatása miatt késve végrehajtott uniós finanszírozású projektek terén.

A csomag három módosítást vezet be a 2014–2020-as és a 2021–2027-es időszakra érvényes kohéziós politikai jogszabályok terén. Ezek a következők:

Az első: több támogatás azoknak a tagállamoknak és régióknak, amelyek befogadják a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket.

• Valamennyi tagállam számára a gyors likviditás biztosítása érdekében az előfinanszírozási kifizetések összegét további 3,5 milliárd euróval megemelik, amely 2022-ben és 2023-ban kerül kifizetésre. Ez a REACT-EU keretében 2022 márciusa óta teljesített 3,5 milliárd euró összegű előfinanszírozás kiegészítése.

• Az EU általi 100%-os társfinanszírozás lehetőségét, amelyet a 2014–2020-as időszakra már bevezettek, most kiterjesztik azokra az intézkedésekre is, amelyek a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági integrációját hivatottak előmozdítani. Ez a lehetőség a 2021–2027-es programok esetében is igényelhető, de 2024 közepén felül fogják vizsgálni, hogy a továbbiakban is szükség van-e rá.

• A tagállamok a menekültek alapvető szükségleteinek fedezésére szolgáló, a CARE javaslattal bevezetett, egyszerűsített egységköltség összegét fejenként heti 40 euróról 100 euróra növelhetik. Ezeket a költségeket most már akár 26 hetes időszakra is elszámoltathatják a jelenlegi 13 hét helyett, így még egyszerűbbé vált a lakóhelyüket elhagyni kényszerülőknek szánt források felhasználása.

• Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap (ESZA) közötti keresztfinanszírozás lehetőségét, amely a CARE keretében már adott, most kiterjesztik a Kohéziós Alapra is. Ez azt jelenti, hogy a migrációs kihívások következményeinek kezelésére most már a Kohéziós Alapból is lehet forrásokat mozgósítani.

A második módosítás célja annak biztosítása, hogy oda kerüljenek a beruházások, ahol azokra szükség van. Ennek érdekében:

• A rugalmas felhasználási lehetőségek által mobilizált források legalább 30%-át a helyi hatóságok és a helyi közösségekben működő civil társadalmi szervezetek által irányított műveletekre kell fordítani, „hogy megfelelő támogatásban részesüljenek azok, akik a munka dandárját végzik”.

• A migrációs kihívások kezelését célzó műveletekkel kapcsolatos kiadások most már utólag, a művelet lezárulta után is visszatéríttethetők.

• A programok a területi hatályukon kívül is támogathatják a műveleteket, mindaddig, amíg ugyanazon tagállamon belülre irányulnak. Ez lehetővé teszi, hogy oda irányítsák a támogatást, ahol a legnagyobb szükség van rá, hiszen a menekültek a tagállamokon belül nem feltétlenül maradnak meg egy helyen.

A harmadik módosítás célja gyakorlati támogatás nyújtása a   késedelemmel végrehajtott projektek problémájának megoldásához. Ezért

• Azok az 1 millió euró feletti értékű projektek (például az építőipari ágazatban), amelyek a 2014–2020-as programok keretében támogatást kaptak, de amelyeket az áremelkedések, a nyersanyag- és munkaerőhiány miatt nem tudtak időben befejezni, a 2021–2027-es programok keretében továbbra is támogathatók.

• Nagyobb rugalmasság a tagállamok számára a programok lezárásakor annak érdekében, hogy késedelmes végrehajtás esetén is maximalizálni tudják a rendelkezésükre álló források összegét.

A háború kezdete óta több mint 6,2 millió ember érkezett az EU-ba. Az ukrajnai háború a munkaerőhiány és a megnövekedett nyersanyagköltségek miatt is késedelmet okoz a kohéziós politika projektjeinek végrehajtásában egy olyan pillanatban, amikor a 2014–2020-as kohéziós politikai programok lezárása folyamatban van – húzzák alá brüsszeli illetékesek.

Az Európai Bizottság szerint rövid távon a FAST-CARE elősegíti az ukrajnai háború elől menekülők első fogadásának és azonnali megsegítésének finanszírozását, például élelmiszer, alapvető anyagi támogatás, szállás, közlekedési lehetőség, azonnali egészségügyi ellátás, tájékoztatási és fordítási szolgáltatások biztosításával.

Ezt követően a FAST-CARE az olyan befogadó és eligazító intézkedéseket is támogathatja, mint az elszállásolás, a befogadóállomások építése vagy felújítása, a létesítmények működtetésével és az integrációs tevékenységekkel kapcsolatos szállás- és személyzeti költségek (beleértve a helyi közösségekben működő civil társadalmi szervezeteket is).

Hosszabb távon hozzáférést lehet biztosítani az egészségügyi ellátáshoz, a pszichológiai ellátáshoz és a közösségi alapú támogatáshoz, a gyermekgondozáshoz, a szociális lakhatáshoz, a munkaerőpiachoz való hozzáféréshez, az oktatáshoz és képzéshez.