Eurobarométer 2022: Magyarországon vezető hírforrás a közösségi média
Kevesebb, mint 2 évvel az Európai Parlamenti választások előtt tanulságos adatok szólnak arról, hogy mennyire és milyen felületen jutnak el uniós hírek a polgárokhoz. A kutatás szerint az unióban élők háromnegyede (72%) emlékezett valamilyen EU-val kapcsolatos információra a közelmúltból. Az uniós intézmények közül a legismertebbnek az Európai Parlament tűnik: az EP-vel kapcsolatban egy-egy hír az Unióban élők 57%-ának a figyelmét ragadta meg.
Abban, hogy a kutatásban résztvevők fel tudnak-e idézni közelmúltból származó, európai uniós híreket, Románia végzett az első helyen. Erre a kérdésre a románok 90%-a válaszolt igennel, míg Franciaországban ez az arány csak 57% volt. Érdekes, hogy a francia elnök, Emmanuel Macron által életre hívott, Renew Europe frakciót is magában foglaló Európai Parlamenttel kapcsolatos hírekre a franciáknak csak a 37%-a tudott visszaemlékezni, ez a legrosszabb adat egyébként Európában. Magyarországon ez utóbbi arány 66%, míg az Európai Uniót érintő közelmúltbeli hírre a magyarok 79%-a emlékezett.
Magyarország vonatkozásában más szempontból is érdekes adatokat hozott az Eurobarométer közvéleménykutatása: más európai uniós tagállamokkal ellentétben a magyarokat valamivel jobban érdekli a külpolitika, mint a belpolitika. Sőt míg uniós átlagban az emberek 75%-a a tévéből szerzi a legtöbb információt, 43% pedig az internetről, Magyarországon ez az arány sokkal kiegyenlítettebb: tévéből, 58, online hírportálokról 57% tájékozódik. Ami pedig a legkiemelkedőbb, hogy az uniós átlagnál lényegesen többen, a magyarok 43 %-a tekinti hírforrásként a közösségi médiát.
Ez azért is érdekes, mert az Ipsos European Public Affairs kutatása azt mutatja, hogy európai átlagban a válaszadók a hagyományos médiacsatornákban: a nyomtatott sajtóban, illetve azok online változataiban bíznak a leginkább. A legtöbben, a megkérdezettek 49 %-a a közszolgálati tévétől és rádiótól vár el hiteles tájékoztatást, legkevésbé pedig a kereskedelmi médiumokban bíznak. (Lengyelország e tekintetben kivétel, ott a kereskedelmi tévékben és rádiók számítanak a leghitelesebbnek.)
Magyarország a közösségi média szerepe viszont európai uniós összehasonlításban is figyelemreméltó: a válaszadók negyede a közösségi médiában követett személyiségeket, csoportokat vagy barátokat jelölte meg a legmegbízhatóbb hírforrásként. A közszolgálati média és az online híroldalak ezt 22-22 %-kal, az írott sajtó 21 %-kal követi. (Az Egyesült Államokban egyébként a Pew Research szerint az emberek 48%-a szerzi közösségi médiafelületekről a híreket. Az EU Monitor által megkérdezett szakértők Európában is a közösségi média egyre nagyobb szerepére számítanak az elkövetkező években.)
És még egy tényező, amiben a magyarok kimagasló eredményt értek el a 2022-es kutatásban: az összeurópai válaszadók 28 %- a gondolta úgy, hogy az előző héten „nagyon gyakran” vagy „gyakran” találkozott álhírekkel. Ez az arány Magyarországon 46%. Ebben a kategóriában egyébként Bulgária az éllovas, ott a megkérdezettek 55 -a vélte úgy, hogy gyakran félretájékoztatják, Hollandiában pedig mindössze 9 %.