Optimista brüsszeli várakozás: 5.2%-os magyar GDP növekedésre számít az Európai Bizottság

Brüsszel, 2022. július 15.

Csütörtökön adta közre az Európai Bizottság a nyári gazdasági előrejelzését, amely szerint az ukrajnai háború, valamint a koronavírus járvány újabb hulláma negatívan hat a következő hónapokban is az Unió gazdaságára. A jelentés a tavaszi bizottsági prognózishoz képest alacsonyabb növekedést és magasabb inflációt vetít előre: 2022-ben az EU gazdasága 2,7%-kal, 2023-ban pedig 1,5 %-kal nő. Az euróövezet pedig 2,6%-os bővülésre számíthat idén, ami jövőre 1,4%-ra mérséklődhet.

Ezért is meglepő, hogy az Európai Bizottság Magyarország gazdaságával kapcsolatban mégis pozitív fejleményre számít: a korábbi 3,2 % helyett magasabb, 5,2%-os magyar GDP-növekedésre számít, tehát a tavaszi előrejelzéséhez képest is javított a magyar gazdasági kilátásokon. A Bizottság, úgy tűnik, hogy még a magyar kormánynál is optimistább. A költségvetési törvényjavaslatban rögzített előrejelzés szerint idén ugyanis Budapest 4,7 %-os magyar GDP növekedéssel számol.

A pénzromlás tekintetében azonban a Bizottság rontott a korábbi várakozásán: Magyarországon idén 11.8%-os inflációt vár, ami 2023-ra 7.6%-ra mérséklődhet. Hasonló mértékű – 11-12.6% közötti- inflációra számít egyébként 2022-re a Magyar Nemzeti Bank is. 2023-ra pedig 6,8-9,2 %-közötti pénzromlást vetít előre.

A Bizottság nyári prognózisa a magyarországi infláció megugrásának okai között az erős belső keresletet, a bérek növekedését, az emelkedő nyersanyagárakat és a forint jelentős leértékelődését sorolja. Úgy számol, hogy az üzemanyagár-stop év végi kivezetése is erősen infláció növelő tényező lesz, csakúgy, mint a vállalatokra kivetett extraprofit adók, amelyek egy részét a cégek várhatóan áthárítják a fogyasztókra.

Az éves átlagos infláció az Európai Unióban is negatív történelmi csúcsot ér el, 8,3%-on tetőzhet, míg az euróövezetben 7,6%-on. Mindez azonban 2023-ban 4%-ra illetve 4,6%-ra esik majd vissza. Összehasonlításképp: tavasszal még a bizottsági becslések 6.8%-os idei és 3,2%-os jövő évi inflációról szóltak. A következő hónapokra jósolt nagymértékű inflációt azonban mérsékelheti, ha az olaj és nyersanyagárak csökkenő tendenciája folytatódik- áll a jelentésben.

Az Európai Bizottság prognózisa szerint az Ukrajnában dúló háború tovább növeli az energia-és élelmiszerárakat egész Európában, hajtja az inflációt és nagy terhet ró a háztartások vásárlóerejére. Az unió gazdasági teljesítménye és az inflációs kockázat leginkább két tényezőtől függ: az ukrajnai harci események alakulásától és az Európába érkező földgázellátástól. A bizottsági prognózis bizonytalansági tényezőkhöz sorolja az egész Európában ismét terjedő koronavírusjárványt is.

Visszatérve a magyar gazdaságra: az Európai Bizottság nyári előrejelzése megállapítja, hogy 2022 első negyedévében gyors ütemben, 2,1 százalékkal növekedett, főleg a fogyasztást és az állami beruházásokat segítő fiskális ösztönzők miatt. A brüsszeli elemzők azonban az elkövetkező hónapokban azzal számolnak, hogy jelentősen lassulni fog gazdaság teljesítménye, elsősorban az infláció, a szigorodó fiskális és monetáris politika miatt, és az ukrajnai háború okozta bizonytalanság Magyarország gazdaságára is negatív hatást gyakorol majd.