Eddig 8 tagállam ellenzi az Európai Bizottság: 15%-os földgázfelhasználás-csökkentésről szóló javaslatát

Ez egyelőre ajánlás, de ha az önkéntesség nem működik, vagy az európai gázhelyzet indokolja, akkor az Európai Bizottság kötelezővé is teheti az uniós országok földgázfelhasználásának csökkentését.  Oroszország eddig 10 tagállamban csökkentette, Lengyelországba és Bulgáriába pedig le is állíttatta a földgáz szállítást. 

A Bizottság úgy számol, hogy a 15%-os uniós korlátozással 45 milliárd köbméter földgázt lehetne megspórolni. Az orosz gázcsapok elzárása pedig 30 milliárd köbméteres földgázhiányt okozna az EU-ban. 

Manfred Weber néppárti frakcióvezető júniusi felvetése a földgáztartalékok szétosztásáról visszaköszön az Európai Bizottság szerdán ismertetett tervezetében: ha Brüsszel úgy ítéli meg, hogy baj van, akkor kötelezővé teheti a gázhiánnyal küszködő országok kisegítését. A testület egyben arra ösztönzi a tagállamokat, hogy kössenek egymással -értelemszerűen a szomszédos országok- szolidaritási megállapodásokat. A segítségképpen, az egy-egy tagállam saját tartalékából egy másik uniós országnak átadott földgázt azonban csak lakossági fogyasztók kaphatják. 

Németország és Ausztria már aláírt ilyen megállapodást. Elemzők szerint a szolidaritási elv elsősorban Németországnak kedvez. Berlin ugyanis a klímavédelem érdekében az elmúlt években fokozatosan leépítette a szénerőműveket, valamint bezárták a legtöbb atomerőművet is. Ezzel -a több elemző szerint energia stratégiai hibával- jelentősen megnőtt Németország orosz földgáznak való kitettsége. Az oroszellenes szankcióspolitika fő támogatójának számító berlini kormány komoly aggodalmakkal figyelte az Északi-Áramlat 1 gázvezeték, karbantartásra hivatkozott leállítását. A csővezetéken végül július 21-én az eredeti orosz ígéret szerint újraindult a földgáz szállítás, de akár már rövid távon is csökkenő kapacitásra lehet számítani.  

Az Európai Bizottság a 27 tagállam földgázkészletének a feltöltését is szorgalmazza. Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben, a Külügyek Tanácsa után úgy fogalmazott, hogy a magyar földgáz tározók 27%-os telítettségen vannak, míg az uniós átlag 15% körül mozog.  

Az Európai Bizottság javasolja azt is, hogy minden tagállamban korlátozzák a hivatalok, középületek, valamint bevásárló központok téli fűtését és nyári hűtését. Szeptemberig a 27 uniós országnak vészhelyzeti ellátási tervet is készítenie kell, ebben azt kell rögzíteniük, hogy a földgázimport esetleges elállása estén mely fogyasztókat, milyen sorrendben kapcsolnának le.  

Az Európai Bizottság nem megy véletlenre: a tervet egy uniós szerződésben szereplő cikkelyre hivatkozva minősített többséggel úgy akarják elfogadtatni, vagyis egyes tagállamok, hogy tudjanak vétózni. A döntésbe az Európai Parlamentnek se lenne beleszólása. 

A Bizottság egyébként saját maga dönthet az ajánlások kötelezővé tételéről vagy 3 tagállam kérésére kezdeményezheti azt. 

A tervezet jelen formájával kapcsolatban hírügynökségi jelentések szerint eddig 8 tagállamnak vannak fenntartásai. Ezek: Görögország, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Málta, Ciprus és Lengyelország. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, aki korábban már határozottan ellenezte Manfred Weber ötletét a gázkészletek megosztásáról, úgy fogalmazott, hogy várja a Bizottság írásos javaslatát, és „ezután ki tudjuk majd alakítani az álláspontunkat” -fogalmazott. 

A magyar kormány nemrégiben hozott rezsicsökkentés-módosítási döntése egyébként szintén augusztus 1-jétől indul. Az átlag fogyasztás feletti rész piaci áron történő megfizetése nyilvánvalóan földgázfelhasználás csökkenéssel is jár majd, főleg a téli fűtési időszakban. De hogy ez eléri majd vagy akár meg is haladja a Bizottság által elvárt 15%-ot, az a gyakorlatban dől el. 

Az Európai Bizottság 15%-os központi földgázcsökkentési tervéről az unió Energia Tanácsa július 26-án rendkívüli ülésen dönt Brüsszelben.