Lélektani határ: 1000 euró MWh-ként

Budapest, 2022. augusztus 30. | Péter Előd, Tieger Endre

Az energiaválság Európára gyakorolt hatása egyre nő, ami kifejezetten rossz előjel a közelgő telet megelőzően. Már augusztus 29-én a jövő évi német áram benchmark ára rövid időre ugyan, de meghaladta az 1000 eurót MWh-ként. A német gazdaság befolyása az európai és a magyar gazdaságra számottevő és nincs ez másként az energia zsinór ár mértékének vonatkozásában sem. Ez azt jelentené, hogy jövő év elejére 208 KWh-s magyar havi átlagfogyasztással számolva az áram havidíja piaci áron megközelítőleg 85.000 Ft-ot tenne ki egy mérőponton Magyarországon.

Miközben az uniós tisztviselők a nyomás enyhítésén dolgoznak, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy a villamosenergia-árak ugrásszerű növekedése "rávilágít a jelenlegi villamosenergia-piac kialakításának korlátaira". Egy hétfői szlovéniai beszédében von der Leyen hozzátette, hogy a Bizottság a villamosenergia-piac strukturális reformja mellett "vészhelyzeti beavatkozáson" is dolgozik. A Bizottság elnöke szerint, "olyan új villamosenergia-piaci modellre van szükségünk, amely valóban működik".

Az energiahelyzet súlyosságát érzékelve az unió soros elnökségét betöltő Csehország, rendkívüli miniszteri találkozót hívott össze szeptember 9-re Brüsszelben. A találkozó elsőszámú célja az lesz, hogy megvitassák az energiapiacok árszabályozásának kérdését az egész Európai Unióra kiterjedően. Jozef Sikela, cseh ipari és kereskedelmi miniszter szerint a találkozón konkrét intézkedéseket vitatnak meg az energiaválság kezelésére. Az energiapiac "megszűnt működni, és ezt helyre kell hoznunk" - nyilatkozta Sikela hétfőn Prágában újságíróknak.

Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) óva intett a villamosenergia-piac működésének alapvető reformjától, de áprilisban még azt mondta, hogy lehetne egy "átmeneti enyhítő szelep", amely automatikusan korlátozná az árakat, ha a villamosenergia-árak hirtelen meredeken emelkednének. Ez a nyár végére alapvetően bekövetkezett és az EU szakosított intézményei is egyre inkább hajlanak valamiféle reformra.

A villamosenergia európai irányadó ára az évtizedes átlag több, mint tízszeresére emelkedett, emellett pedig az infláció is egyre jelentősebb méretet ölt Európa szerte. Az infláció emelkedésével és a recesszió veszélyének növekedésével egyre nagyobb a nyomás a tagállamokon, hogy EU-s szinten reformálják meg az energiapiacot, és szakítsák meg a villamosenergia és az egekbe szökő gázárak közötti kapcsolatot.

Az árnövekedés még akkor is nyomást gyakorolt a közműszolgáltatókra, amikor az olaj- és gázipari vállalatok rekordnyereséget könyvelhetnek el. Az Uniper, az egyik legnagyobb német közműszolgáltató hétfőn 4 milliárd euróval növelni kérte a német állami tulajdonú KfW bank meglévő 9 milliárd eurós hitelkeretét, hogy segítsen biztosítani rövid távú likviditását. Robert Habeck német gazdasági miniszter az elmúlt napokban szintén támogatta a két piac szétválasztását célzó "alapvető reform" gondolatát.

Még Ausztria is, amely hagyományosan fiskálisan konzervatív programot követ Brüsszelben, az intervenciósok oldalára állt. Karl Nehammer, az ország kancellárja hétfői nyilatkozatában kijelentette, hogy lobbizni fog a többi kormányfőnél az árakra vonatkozó felső határ mielőbbi bevezetése érdekében. A kancellár, az osztrák konzervatív Néppárt vezetője elmondta, hogy már megbeszéléseket folytatott Olaf Scholz német kancellárral és Petr Fiala cseh miniszterelnökkel az energiaárak plafonjának érvényesítésének mechanizmusáról.

A Wien Energie, Ausztria legnagyobb energiavállalata közölte, a nagykereskedelmi gáz- és áramárak olyan gyorsan emelkednek, hogy most már nehezen tudja finanszírozni tevékenységét. A vállalatnak 6 milliárd eurós akut finanszírozási igénye merült fel, ezért segítséget kért az osztrák szövetségi kormánytól.

Belgiumban Tinne Van der Straeten energiaügyi miniszter vasárnap a Twitteren azt írta, hogy az európai energiapiac "csődöt mondott, és sürgősen reformra szorul", hangsúlyozva, hogy az áramot rekordáron adják el akkor is, amikor ugyanolyan olcsón lehetne termelni, mint tavaly. A belga kormány eddig óvakodott a jelenlegi piaci árképzési rendszer felrúgásától, mivel az biztosítja a megújuló energiaforrásokba és más energetikai infrastruktúrába történő jövőbeli beruházások alapját.

Az elektromos áram 2022. augusztus 29-én mért kereskedelmi ára Magyarországon 731,05 euró MWh-ként. Ez az áram tiszta ára, nem tartalmazza a különféle adókat, járulékokat vagy a közvetítők költségeit. Ez alapján 208 KWh-s magyar havi átlagfogyasztás esetén az áram tisztán piaci havi költsége 62.000 Ft-ot jelentene egy mérőponton.

Az Egyesült Királyságot sem kerüli el az energiár-robbanás. A brit háztartások pénteken értesültek arról, hogy október 1-jétől 80%-kal emelkedik az áram- és gázszámlájuk. Az úgynevezett energiaárplafont évi 3549 fontban (4154 euró) határozták meg, ami az elmúlt hat hónap alatt 1 971 font, tavaly pedig 1 277 font volt.

Széleskörű következtetéseket nem célszerű levonni az energia árának alakulását illetően, ugyanakkor tendenciákat megállapíthatunk. Ezzel együtt a politikai akarat és a társadalmi nyomás eredményezhet olyan döntéseket, amik tovább szabályozhatják az európai energiapiaci árakat. A jelenlegi helyzetet összegezve nehéz télre számíthatunk.