Az olasz jobbközép szövetség stabil győzelme: Brüsszel aggodalma
Ez az eredmények alapján az Olasz Testvérek (Fratelli d”Italia), amely 26%-ot ért el. A másik két jobboldali olasz párt 9-9 %-hoz közeli eredménnyel zárta a választást. Az előzetes megállapodásnak megfelelően így Giorgia Melonit jelölheti Olaszország első női kormányfőjének Sergio Matterella államfő.
Giorgia Meloni üstökösszerű felemelkedésére jellemző, hogy 2012-ben alapított pártja, az Olasz Testvérek az elmúlt években még csak 4-5% os támogatást tudhatott magáénak, a szeptember 25-i előrehozott választásokon ezt az eredményt meghatszorozta. Fokozatosan elhódítva támogatókat Salvinitől az előző, 2018-as választáshoz képest 6 millióval több szavazatot szerzett. A Fratelli d’Italia és a Lega egyébként hasonló témákra helyezte a hangsúlyt a kampányban: az olasz gazdaság helyzetére, az Ukrajnában dúló háborúra, és a migráció okozta problémákra.
Az 1977-ben született Meloni 18 éves kora óta politizál. Pályáját a 90-es évekig működő, posztfasiszta, szélsőjobboldali Olasz Szociális Mozgalom pártban kezdte, amely kormányzás közelébe sosem került. 30 éves korában ő lett Itália legfiatalabb minisztere, amikor Berlusconi kormányában megkapta az ifjúsági miniszteri tárcát. 45 évesen pedig Olaszország első női kormányfője lesz.
„Giorgia vagyok, nő, anya és keresztény!” – jelölte meg politikai üzenetét az elmúlt években. Jelmondatával főleg a fiatalokat sikerült megszólítania a közösségi médiában. Politikai állásfoglalásai között szerepel az illegális migráció, az abortusz, az azonos neműek és eutanázia elutasítása, valamint az iszlamizáció ellenzése. "Igen a természetes családra! Nem az LMBT-lobbira! Igen a szexuális identitásra, nem a gender-ideológiára" – hangsúlyozta egyik kampányrendezvényén.
Az Olasz Testvérek, a Liga és a Hajrá Olaszország alkotta jobbközép szövetség a 200 fős olasz felsőházban 112, a 400 tagú alsóházban 235 mandátumot szerzett, azaz a parlament mindkét házában többséget szerzett. Kétharmados felhatalmazása azonban nincs a jobboldali koalíciónak, így az alkotmánymódosításhoz szükséges többségük nincs meg.
Brüsszel Meloni és a jobboldali olasz szövetség várható győzelmére már előre aggodalommal tekintett. Erre utal, hogy az Európai Bizottság elnöke a múlt heten amerikai látogatásán úgy nyilatkozott, hogy ha a választások után Olaszország nehéz helyzetbe kerül, akkor a Bizottságnak „megvannak az eszközei, mint Magyarország és Lengyelország esetében.” Ursula von der Leyen szavait nemcsak az olasz jobboldal értékelte fenyegetésként és a választásokba való beavatkozásként, hanem az Európai Parlament konzervatív frakciójának tagjai is.
A német szocialista képviselő, az EP egyik alelnöke, Katarina Barley szavai pedig feszültségről is árulkodnak. A korábban Magyarország és Lengyelország uniós pénzekkel való „kiéheztetését” javasló, és ezzel politikai botrányt okozó Barley aggasztónak nevezte az olasz jobboldal győzelmét, és úgy nyilatkozott, hogy Melonival „az autokraták egy lobbistát kapnának az Európai Tanácsban. hogy homokot szórjanak az Unió gépezetébe.”
Az Európai Bizottság vezető szóvivője, Eric Mamer ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a testület konstruktív együttműködésben bízik az új olasz kormánnyal. Egyben visszautasította, hogy az eredménnyel az olaszok az uniós intézmények munkája fölött is ítéletet mondtak volna.
Hogy milyen lesz a „chemistry” Meloni valamint az Európai Tanács tagjai és az uniós intézmények vezetői között, az egy hónapon belül eldől. Az október 20-án kezdődő két napos uniós csúcson ugyanis már Giorgia Meloni fog Olaszország képviseletében tárgyalni Európa legégetőbb kérdéseiről Brüsszelben.