Célegyenesbe fordulnak a tárgyalások a kohéziós forrásokról

Három hónappal az év vége előtt eléggé letisztult a kép, hogy a magyar hatóságoknak mit kell tenniük annak érdekében, hogy az ország egyrészt elkerülje a 2021 és 2027 között papíron rendelkezésre álló kohéziós politikai források egyharmadának a felfüggesztését, másrészt megteremtődjenek az elérhető uniós források lehívásának a feltételei.

Az utóbbiakhoz a belépőjegy annak a 17 korrekciós intézkedésnek az elfogadása és bizonyos elemeiben a végrehajtása, amelyek hatására a Tanács – az Európai Bizottság javaslatára – november végén-december elején minősített többséggel döntést hozhat a jogállami feltételrendszer-rendelet keretében indult eljárás leállításáról. Ehhez Budapestnek november 19-ig bezárólag ki kell pipálnia a terjedelmes listát, amelynek utolsó eleme az uniós pénzek korrupciómentes felhasználását megelőzni és ellenőrizni hivatott Integritási Hatóság működésének a megkezdése.

Ha minden a terv szerint alakul, december eleje körül megszülethet a felmentő ítélet. Ami azt jelentené, hogy a még tárgyalás alatt álló három magyar operatív program (környezetvédelmi, integrált közlekedési és településfejlesztési) pénzügyi kötelezettségvállalásainak 65 százaléka felől elhárulna a felfüggesztés veszélye. Ez az a három forrás, amelyet az Európai Bizottság forrásvesztéssel fenyegetett meg az eljárás keretében azon az alapon, hogy az elérhető uniós források javarészét közbeszerzésen lehet elnyerni, amelyről Brüsszel megállapította, hogy súlyos, rendszerszintű problémák jellemzik a működését.

A hét éves időszakra elérhető 21-22 milliárd összegű felzárkóztatási (másnéven kohéziós politikai) támogatás rendelkezésre állásához a tagállamoknak előbb egy partnerségi megállapodásnak nevezett fejlesztési tervet kell aláírniuk az Európai Bizottsággal. Ezt az akadályt a 27 uniós tagállam közül 22 vette. Magyarország nincs köztük, ami értesülésünk szerint összefügg a folyamatban lévő jogállami fékeljárással. Egyelőre nem világos, hogy a dokumentum aláírására még a magyar házi feladat elvégzése előtt, vagy csak azt követően fog sor kerülni.

A következő mérföldkő a hét magyar operatív program kitárgyalása és Bizottság által történő elfogadása. A kormány valamennyi OP-t benyújtotta már hivatalosan, és Brüsszelben jelenleg fogalmazzák a válaszlevelet. Ezt követően egyes várakozások szerint október közepén a magyar hatóságok benyújthatják a végleges verziót, amit az Európai Bizottság, ha minden terv szerint halad, valamikor novemberben jóváhagyhat.

Az időpontokból is látszik, hogy ezt a folyamatot szinkronba lehet hozni a jogállami feltételrendszer keretében folyó eljárással. Ebben a pillanatban az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy az operatív programok jóváhagyásával (legalábbis a feltételes szankció alá eső három OP esetében) bevárják az eljárás végét (illetve nem megfelelő teljesítés esetén a folytatását), és csak ezt követően kerül sor a véglegesítésre.

Sajátos módon egy ilyen késleltetésből még előnye is származhat Magyarországnak, ha nem sikerülne év végéig elfogadtatnia Brüsszellel az operatív programokat. Természetes késés esetén ugyanis elkerülhetetlen lenne a forrásvesztés, ami az OP-k pénzügyi keretének egyhatodrésze pénzügyi kötelezettségvállalás formájában. Ha a határidő túllépése más okra, így a folyamatban való eljárásra vezethető vissza, akkor bizottsági források szerint az egyhatod rész sem vész el.

Hasonló a helyzet az EU-ban egyedüliként még nem jóváhagyott magyar helyreállítási tervvel. Itt is év vége a kemény határidő, de a teljes keret 80-85%-át is elbukhatja az ország, ha addigra nem történik meg előbb a bizottsági, majd a tanácsi jóváhagyás, és nem írják alá a pénzügyi megállapodást. A teljes vissza nem térítendő támogatási keret 5,8 milliárd euró (az eredeti, de azóta kiigazított 7,2 milliárd euró helyett).

A helyreállítási tervnél több olyan „jogállamisági” feltétel is van, amely a jogállami feltételrendszerről szóló eljárásnak is része. Ezeket várhatóan átvezetik majd, de ezzel még nem oldódik meg minden kérdés. A magyar hatóságok által szeptember elején benyújtott naprakész terv bizottsági forrásaink szerint még messze nem tökéletes, de a következő másfél hónap még elég lehet a véglegesítéséhez.

A fentiekből az is következik, hogy optimális esetben minden szálat el lehet varrni az év végéig, még akkor is, ha nagyon szűk az időkeret.

Ami a tényleges kifizetéseket illeti, azok a legjobb esetben is csak jövő évben indulhatnak majd el. A helyreállítási pénzek lehívásához ráadásul a tervben előre rögzített célokat és mérföldköveket kell majd teljesíteni. A feltételrendszerről szóló eljárás keretében kitárgyalt megállapodás egyes elemeit ezekbe a mérföldkövekbe emelik majd át, így gondoskodva arról, hogy Magyarország tartsa magát a vállalásaihoz, különben nem lesznek kifizetések.