Jens Stoltenberg: a NATO kiáll Ukrajna mellett, ameddig csak kell

A három napos ülés szerdán informális tanácskozással indul, amit az ún. Rammstein formátumban tartják, az amerikai védelmi miniszter vezetésével. A döntési joggal nem rendelkező, informatív találkozón a nem NATO tag Ukrajnát Olekszij Reznyikov védelmi miniszter képviseli. A tanácskozáson részt vesz az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borell is. A 3-4 órásra tervezett ülésen a résztvevők áttekintik, hogy miképp lehet Ukrajnát kiképzéssel és halált nem okozó fegyverekkel támogatni az orosz agresszió ellen. Várhatóan az ukrán fél is kifejti álláspontját arról, hogy milyen igényeik vannak, és miben várnak segítséget. 

A védelmi miniszterek szerdai vacsoráján az ukrán védelmi tárca vezetője mellett Finnország és Svédország képviselője is részt vesz.  

Csütörtökön két plenáris ülést is tart a szervezet, mindkettőn meghívottként részt vesz a NATO-hoz csatlakozni kívánó Finnország és Svédország.  

Pénteken Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter négyszemközti tárgyalást folytat Jens Stoltenberg NATO főtitkárral, a magyar tárcavezető ezután sajtótájékoztatót tart.  

Az EU Monitor úgy értesült, hogy a NATO négy szakaszra bontja a február 24-én megindult ukrajnai háborút. Az elsőben az orosz támadás 3 stratégiai irányból érte Ukrajnát. A második szakaszban az oroszok az északi irány feladása után keletre és délre koncentrálták a haderejüket. Az újabb, harmadik szakaszban a II. világháborúra emlékeztető, tüzérségi-felőrlő hadművelet indult, amely során   az orosz hadsereg lassú sikereket ért el, egészen szeptember elejéig, amikor is az ukrán haderő sikeres ellentámadást indított.  A háború negyedik szakaszában az oroszok részleges mobilizációt indítottak és az elfoglalt területeken népszavazást írtak ki. Az annexiót azonban a NATO és az EU tagállamok nem ismerik el, azt a nemzetközi szerződések megsértésének tartják. 

A NATO védelmi miniszterei áttekintik a fenyegető és aggodalomra okot adó nukleáris retorika kérdését is. Forrásaink igen-igen valószínűtlennek nevezték, hogy az oroszok valóban nukleáris fegyvert vetnének be, ilyen előkészületeket nem is tettek. „Moszkva tudja, hogy egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad megvívni sem – hangsúlyozta Jens Stoltenberg, NATO főtitkár a tanácsülést bevezető sajtótájékoztatóján.  

Napirenden lesz Ukrajna NATO tagság iránti kérelme is, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök terjesztett elő, és amelyet - a finn és a svéd példa alapján – gyorsított eljárásban szeretne elfogadtatni. Várhatóan azonban Ukrajna NATO tagságáról belátható időn belül nem dönt az Észak-atlanti Szövetség, és csatlakozási ütemtervet sem állít fel. Zelenszkij elnök csatlakozási kérelme mindazonáltal belpolitikai célokat szolgálhat Ukrajnában. 

A védelmi miniszterek várhatóan megerősítik, hogy ha támadás érne egy NATO tagállamot, azt közösen meg fogják megvédeni. Minden bizonnyal megismétlik azt az elköteleződésüket, hogy a NATO nem része a konfliktusnak és nem is akar annak részese lenni, illetve, hogy halált okozó fegyverekkel továbbra sem támogatják Ukrajnát.  

A magyar álláspont is az, hogy a NATO ne sodródjon bele a háborúba, illetve, hogy Magyarország a tűzszünet és a béke pártján van. Ugyanakkor a békekötésre jelenleg kis esély mutatkozik, mivel mindkét fél a háborús sikerekre koncentrál: az ukránok eredményes ellentámadásokat folytatnak, az oroszok pedig még nem érték el teljes mértékben a stratégiai céljukat, sőt a nemrég meghirdetett részleges mozgósításnak is csak 3-4 hónap múlva lehet eredménye. A magyar álláspont hangsúlyozza azt is, hogy Oroszországnak végtelen tartalékai vannak, Ukrajnának tartalékait pedig a Nyugat biztosítja.  

A védelmi miniszteri találkozó előtti sajtótájékoztatóján a NATO főtitkára kitért arra, hogy a tagországok létfontosságú infrastruktúrája elleni bármilyen támadás esetén, beleértve a hibrid támadásokat is, a szövetségesek egységes és határozott választ fognak adni. Jens Stoltenben szerint a NATO katonai ereje a legalkalmasabb arra, hogy megakadályozza a feszültség fokozódását Oroszországgal. "A NATO nem részese a konfliktusnak, de a mi támogatásunk kulcsszerepet játszik abban, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát és felszabadítani területeit, valamint, hogy kitartson Oroszország válogatás nélküli, a civilek és a létfontosságú infrastruktúra elleni támadásaival szemben. Üzenetünk világos: a NATO kiáll Ukrajna mellett, ameddig csak kell” - fogalmazott Jens Stoltenberg.