Tagjelölti státuszt javasol az Európai Bizottság Bosznia-Hercegovina számára
Várhelyi Olivér ugyanakkor leszögezte, hogy a tagjelöltséghez a szarajevói kormánynak számos feltételnek kell eleget tennie: többek között meg kell valósítania az igazságügyi rendszer reformját, összeférhetetlenségi törvényt kell alkotnia, fel kell lépnie a korrupció, valamint a szervezett bűnözés ellen, eredményes határőrizeti rendszert kell működtetnie és biztosítania kell az újságírók szabadságát.
Az Európai Bizottság szerdán fogadta el a magyar biztos nyugat-balkáni bővítésre vonatkozó csomagját, amely a hat nyugat-balkáni állam (Montenegro, Szerbia, Albánia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó), valamint Törökország csatlakozási folyamatát tekinti át.
Az előterjesztést Várhelyi Olivér csütörtökön az EP Külügyi Bizottságában ismertette, és részt vett az erről szóló vitában. Megismételte, hogy a Nyugat-Balkán része az európai családnak. Ezért is kérte a csatlakozásra váró országokat - utalva az Ukrajnában dúló háborúra és az európai energiaválságra- hogy csatlakozzanak a közös uniós gázbeszerzéshez. Hangsúlyozta az is, hogy a nyugat-balkáni országok az előcsatlakozási alapból 9 milliárd eurós fejlesztési forrást vehetnek igénybe, illetve a következő években az Unió 20 milliárd eurós befektetési lehetőséget teremt a térségben, főleg az orosz energiahordozóktól való leválás és a zöldenergiára való átállás támogatására.
Külpolitikai téren Várhelyi Olivér leszögezte, hogy a csatlakozásra váró országok számára elvárás az Unió közös külpolitikájának átvétele. Szerbia ebből a szempontól a legproblémásabb: a szerb kormány ugyanis nem áll az Oroszországgal szembeni uniós szankciós politika mögé. Emiatt az Európai Parlament a Szerbiának szánt pénzek visszatartásáról készül szavazni a jövő heti strasbourgi plenáris ülésén.
Bosznia-Hercegovina 2016. február 15-én nyújtotta be uniós tagság iráni kérelmét. A közel 4 milliós országban október elején választások voltak, amelyet a Milorad Dodik vezette szerb-és oroszbarát Demokratikus Akció Párt nyert meg. A Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszáról szóló ajánlás fogadtatása ezért sem volt egyértelmű az Európai Parlament Külügyi Bizottságában. Több képviselő az orosz befolyás térnyerésének veszélyét látta Bosznia-Hercegovina esetében, illetve a tagjelölti státusz megadását az orosz ellenes szankciók mögé való felsorakozástól tették függővé. Ugyanakkor mások, mint például Gál Kinga, a FIDESZ európai parlamenti képviselője úgy látta, hogy a háborús időszakban különösen fontos, hogy a Nyugat-Balkán stabil maradjon, és az újabb tagjelölti státusz megadása ezt szolgálja.
Bosznia-Hercegovina uniós tagjelöti státuszáról az állam-és kormányfők a decemberi uniós csúcson dönthetnek.