Szijjártó Péter: "Érzelmektől túlfűtött, ideologikus vita zajlott Ukrajnáról”

A magyar tárcavezető szerint az Ukrajnáról szóló vitán „a józan észnek és a racionalitásnak nem sok terepe maradt.” Ezt azzal indokolta, hogy a szankciók kapcsán egyes uniós külügyminiszterek tagadták, hogy a büntetőintézkedések eredeti célja az orosz gazdaság térdre kényszerítése és ezáltal a béke mihamarabbi elérése lett volna.

Ez ügyben Szijjártó Péter a német kollégájával Annalena Baerbock-kal is összeszólalkozott. Ezért a tanácsülésen előkeresték az Európai Külügyi Szolgálat honlapján tavasszal rögzített dokumentumokat, amelyek visszaigazolták, hogy az uniós szankciókról a háború mihamarabbi befejezésének céljával döntöttek.

A Külügyek Tanácsán Szijjártó Péter ismét leszögezte, hogy az európai gazdaság szenved a szankcióktól, egekbe szöktek az energiaárak, és magas az infláció. „És azt is pontosan tudjuk természetesen, hogy ebből ki az, aki profitál.” -tette hozzá. A magyar tárcavezető szerint minél előbb békére van szükség, és e célból közvetlen tárgyalások a szükségesek a háborús felek között.

A szankciók kapcsán eldurvult hangnemű vita is kibontakozott: Hírügynökségek szerint a litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis úgy fogalmazott, hogy Szijjártó Péter orosz propagandát terjeszt, amikor arról beszél, hogy az Oroszország ellen hozott uniós büntetőintézkedések nem működnek.

A magyar külügyminiszter viszont határozottan visszautasította a vádakat. Mint mondta, a magyar kormányt nem érdekli, hogy „mit gondolnak az oroszok arról, amit mondunk. Az sem érdekel, hogy mit gondolnak Brüsszelben arról, amit mondunk és gondolunk. Minket egy dolog érdekel, hogy a saját nemzeti érdekeinken keresztül tudjunk nézni minden létező kérdést." Példaként említette, hogy tavaly energiaimportra 7 milliárd eurót költött az ország, idén ez az összeg 17-19 md euró lesz, jövőre pedig 20 md eurónál is többet fizethet majd az energiáért Magyaraország.

Külön a litván külügyminiszternek címezve pedig úgy fogalmazott, hogy próbált neki „észérveket felvonultatni, de ez most nem az a kávéház, ahol ezek az érvek működnének. "

Szijjártó Péter megismételte azt a kormányzati álláspontot, hogy Ukrajna megsegítésében Magyarország kész szerepet vállalni kétoldalú megállapodások keretében, de nem az Európai Bizottság által jövőre javasolt, 18 milliárd eurós hitelfelvétel formájában. A magyar kormány a háború előtt több mint 50 milliárd forinttal támogatta ukrán, ezen belül is főként kárpátaljai intézmények, iskolák, egyházi intézmények, kórházak működését. Február óta pedig már több mint 31 milliárd forintot költött az Ukrajnából érkezett több mint 1 millió menekült befogadására.

Egyben visszautasította a német és a luxembourgi külügyminiszter vádjait, hogy Magyarország nem venne részt Ukrajna megsegítésében. „Megkértem a kollégáimat is külön, hogy ne hazudják azt a nyilvánosság előtt azt, hogy Magyarország nem hajlandó támogatni Ukrajnát pénzügyileg, mert megtesszük, a ránk eső erejéig, de kétoldalú alapon, és nem egy közös európai hitelfelvétel eredményeként. Arra is megkérte, őket, hogy ne hazudják azt, hogy Magyaraországon népszavazás lesz a szankciók ügyében, mert ez sem lesz így. Nemzeti konzultáció zajlik, mi a demokrácia bevett formája kell, hogy legyen arra nézvén, hogy megkérdezzük az embereket, hogy mit gondolnak a nemzetet, az országot érintő jelentős kérdésekről.”

A Külügyi Tanács hétfői ülésén Szijjártó Péter a konstruktív tartózkodás eszközével élve nem támogatta Magyarország részvételét egy 15 ezer ukrán katonákat kiképző, uniós központ felállításában. A magyar külügyminiszter bejelentette azt is, hogy a tervek szerint lengyelországi bázissal működő kiképző misszióhoz pénzügyileg sem járul hozzá. Mint mondta: Magyarország a béke pártján áll, és olyan intézkedéseket támogat, amely a békéhez és nem az eszkalációhoz visz közelebb.