Az EP jelentéstevői elégedetlenek a 17 magyar korrupcióellenes vállalással
A néppárti finn Petri Sarvamaa -aki a Fidesz Néppártból való távozásának szószólója volt- úgy látja: „Bár Magyarország a helyes irányba tett lépéseket, de ha a 17 kiigazító lépést megnézzük, akkor egyszerűen lehetetlen arra a következtetésre jutni, hogy ezek teljesen megszüntetik az uniós költségvetésre és az uniós pénzekkel való hatékony gazdálkodásra leselkedő veszélyeket Magyarországon.” Szerinte az Európai Bizottság az egyszereplős közbeszerzéseket és konkrét korrupciós ügyeket vette vizsgálat alá, ez viszont csak egy-egy eleme a magyarországi jogállamisági problémáknak. Sarvamaa hozzátette, hogy az utóbbi hónapokban sürgősséggel elfogadott korrupcióellenes jogszabályokkal még nem „állt helyre a jogállamiság”. Ezért arra szólította fel az Európai Bizottságot, tartsa továbbra is befagyasztva a Magyarországnak szánt uniós forrásokat.
A néppárti képviselőhöz hasonlóan a szocialista Eider Gardiazabal Rubial társjelentéstevő is a magyar uniós források további zárolását követelte. Mint fogalmazott: „Orbán Viktor nem tesz eleget a feltételességi mechanizmus követelményeiknek”.
A Renew liberális frakció részéről a német Moritz Körner annak adott hangot, hogy az Európai Bizottságnak mindaddig vissza kell tartania a Magyarországnak járó forrásokat, amíg a gyakorlatban ki nem derül, hogy a most hozott magyar jogszabályok működnek. A Bizottságra azzal is próbált nyomást gyakorolni, hogy hangsúlyozta: amennyiben az uniós bizottság elfogadja a magyar kormány vállalásait, akkor Ursula von der Leyen elnök személyesen lesz felelős a magyarországi korrupció folytatódásáért és az uniós jogállamisági feltételességi mechanizmus kudarcáért.
A politikai arculatát a magyar kormány kormányfő bírálatával építő zöld párti német képviselő, Daniel Freund szerint Magyarországon a korrupción kívül sok más jogállamisági probléma is van. „Az uniós pénzek elkötése ez szervezett módon zajlik a legmagasabb szintről, Orbán Viktor miniszterelnök utasítására” – mondta újságírók előtt. Szerinte a magyar intézkedések nem javítják a jogállamiság helyzetét Magyarországon, mert azok nem nyújtanak megoldást például a bírói függetlenséggel kapcsolatos aggályokra, és a korrupciót felszámolására létrejövő Integritás Hatóságnak sincs bűnüldözői jogosultsága.
Deutsch Tamás, a Fidesz EP képviselőinek delegációvezetője a közösségi médiában közzétett videóban reagált a sajtótájékoztatón elhangzottakra. „Az a baloldal egyetlen politikai célja, hogy hazánk semmilyen körülmények között ne jusson hozzá a jog szerint Magyarországnak járó európai uniós pénzekhez.” -mondta. Deutsch Tamás szerint az európai és a magyar baloldal mindenképpen büntetni akarja Magyarországot. Felhívta arra a figyelmet, hogy a költségvetési és a helyreállítási pénzek ügyében a magyar kormány és az Európai Bizottság között zajlik tárgyalás. Ebben a folyamatban az Európai Parlamentnek nem vesz részt.
Európai Parlament a jövő heti strasbourgi plenáris ülésének napirendjén újabb Magyarországról szóló vita lesz. Ezúttal az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti, az uniós költségvetés védelméről és a magyar helyreállítási tervről szóló tárgyalások állását vitatják meg. Minderről jövő csütörtökön határozatot is elfogadnak. Az EU Monitor úgy tudja, hogy az Európai Bizottság a 17 magyar vállalást és a magyar helyreállítási tervet november utolsó napjaiban fogja értékelni.