Tagállami iránymutatások a jövő kohéziós politikájához

Az általános ügyek tanácsa eheti, kohéziós politikának szentelt ülésén következtetéseket fogadott el a politika alapelveiről és végrehajtásáról, és bizonyos iránymutatásokat adott a 2027 utáni időszakra vonatkozóan.

A kohéziós politika fenntartása és továbbfejlesztése mellett elkötelezett régiók és helyi önkormányzatok válaszul nyilatkozatban üdvözölték a kormányok által a kohéziós politikáról adott értékelést és a hosszú távú elköteleződést amellett, hogy a politikának az uniós projekt középpontjában kell maradnia és az EU valamennyi régióját magába kell foglalnia.

Bár a sorozatos válságok (Covid19, ukrajnai háború) hatásainak enyhítéséből az EU felzárkóztatási politikája is kivette a részét, a tagállamok a regionális és helyi önkormányzatok megnyugvására, kikötötték, hogy a politikának továbbra is alapvető feladataira kell összpontosítania, mindenekelőtt az EU-n és az egyes tagállamokon belüli egyenlőtlenségek mérséklésére. Elisa Ferreira, a regionális politikát felügyelő uniós biztos a kohéziós politika sikerét az ülést követő sajtótájékoztatón azzal illusztrálta, hogy a 2004-ben csatlakozott tagállamok átlagos egy főre eső GDP-je 59 százalékról 2019-re 77 százalékra emelkedett. „Ez egy óriási előrelépés” – húzta alá a portugál nemzetiségű biztos.

Ferreira arra is felhívta a figyelmet, hogy az úgynevezett kohéziós országokban (az uniós átlagos fejlettségi szint 90 százaléka alatt) 2014 és 2020 között a közpénzből fizetett beruházások több mint 50 százalékát a kohéziós alapokból finanszírozták, de egyes tagállamokban a 80 százalékos szintet is meghaladta az uniós költségvetési hozzájárulás aránya.

Az EU27-ek miniszterei által elfogadott állásfoglalás megállapítja, hogy a kohéziós politika hatékony, modern és hosszú távra szól, számottevő áttételi hatással: minden egyes uniós szinten elköltött 1 euró becslések szerint 2,7 eurónyi pótlólagos GDP-t fialt.

A kormányok szerint a politika javítja továbbá az uniós polgárok életszínvonalát és elősegíti az átállást a klímasemleges, körforgásos, zöld és digitális gazdaságra, miközben biztosítja a belső piac egyensúlyát és világszinten növeli az EU versenyképességét.

A Tanács a kohéziós politika EU és tagállamok közöti megosztott irányítási módjának pozitív hatásait is aláhúzza, ami megítélése szerint hozzájárul a regionális és helyi szintek aktív részvételéhez, minőségibb közigazgatáshoz és képes az új globális trendeket is beleszőni a fejlesztési programok tervezésébe.

A Tanács fontosnak tartja a 2014 és 2020 közötti programok hatékony lezárását és az elért eredmények kiértékelésére és előnyeinek bemutatására buzdítja az érdekelt feleket. Elismerve, hogy a kohéziós politika hozzájárult a közelmúltbeli válságok hatásainak enyhítéséhez, a Tanács úgy véli, hogy a politikának képesnek kell lennie az új eseményekre reagálni, anélkül, hogy veszélyeztetné strukturális és hosszú távú céljait.

A miniszterek a 2021 és 2027 közötti programok végrehajtása megkezdésének a felgyorsítására sürgették a tagállamokat és az Európai Bizottságot, kiemelve a csalás és a korrupció megelőzésének és az ellene való fellépésnek a fontosságát. Az Európai Bizottságot pedig arra kérték, hogy folyamatosan kövesse nyomon és értékelje a kohéziós politika működését. Elisa Ferreira sajtótájékoztatóján mintegy erre reagálva emlékeztetett rá, hogy a 27-ből már 24 uniós tagállammal aláírták a kohéziós politika végrehajtásának jogi keretet adó partnerségi megállapodást. A három hiányzó között van a magyar partnerségi megállapodás is.

A Tanács szerint nagy hangsúlyt kell helyezni a térségek sajátosságainak a figyelembevételére, különös tekintettel a különböző szerkezeti vagy állandó jellegű egyensúlyi hiányoktól szenvedő régiókra. Ezzel összefüggésben a miniszterek az úgynevezett méltányos átállási alap időben történő végrehajtását sürgették.

A Tanács következtetései a 2027 utáni kohéziós politikára vonatkozóan is bizonyos iránymutatásokat tartalmaznak. Leszögezik, hogy a kohéziós politikát továbbra is valamennyi régió szolgálatába kell állítani. Az Európai Bizottságot arra kérik, hogy a következő hét évre szóló jogszabály kidolgozása során mérlegelje a teljesítmény alapú kifizetések által kínált lehetőségeket (ez részben utalás a helyreállítási eszközökre, amelyeknél a kifizetések ezen a logikán alapulnak) és maximális mértékben történő igénybevételüket, folytassa a szabályok egyszerűsítését és a különböző uniós programok esetében a harmonizálását. Továbbá az átfedések megelőzése érdekében alaposan tanulmányozza a meglévő uniós politikai eszközöket, mielőtt újakat javasolna.

A Tanács lényegesnek tartja, hogy a következő tervezési időszakban mind EU, mind regionális szinten a fenntartható fejlődési célok álljanak a középpontban, miközben a régiók sajátosságait is figyelembe veszik, különös tekintettel a fejlődési csapdába került térségeknek, valamint az EU külső határai mentén fekvő régióknak. További figyelmet érdemlőnek minősítik a földrajzilag távol eső, illetve a demográfiai kihívásokkal szembesülő régiók helyzetét is.