Uniós gázársapka: mentességet kapott a magyar hosszú távú gázszerződés
A soros elnökséget betöltő Csehország ipari és kereskedelmi minisztere, Jozef Sikala szerint kiegyensúlyozott megoldás született. A most megállapított árplafon 180 euró/megawattóra áron maximálja a földgáz árát a holland gáztőzsdén. (Az elmúlt hónapokban 275 illetve 188 megawattórás árplafon is szerepelt a tárgyalások napirendjén.) Az uniós gázársapka 2023 február elsejétől lép hatályba.
Szijjártó Péter az ülést követő sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a most megállapított árszint jóval a jelenlegi, 110 eurós ár felett van.
A külgazdasági-és külügyminiszter károsnak, veszélyesnek és teljesen feleslegesnek nevezete az intézkedést. Mint mondta, a gázársapka beavatkozás a piaci folyamatokba, amely a hosszú távú gázszerződéseket is érinti. A Gazprom ugyanis már hónapokkal ezelőtt világossá tette, hogy azokba a tagállamokba, amelyek elfogadják az uniós gázársapkát, nem szállít földgázt.
„Nem piaci és nem megbízható körülmények jönnek létre az európai földgáz piacon, ez a szállítók, kitermelők, előállítók egy részét sarkallhatja arra, hogy más irányokba irányítsák át a szállítmányaikat, ahol az vélelmezik, hogy ilyen önkényes típusú beavatkozás állami vagy félállami szereplők részérők nem fog megtörténni, mint Európában.” -mondta Szijjártó Péter.
A miniszter szerint még több földgázt kell eljuttatni Európába, hogy az árak ne növekedjenek. Ehhez azonban infrastruktúrára, az LNG terminálok mellett további vezeték megépítésére van szükség. „Az elmúlt három-négy hónapban, amióta a gázársapkával szerencsétlenkedik az Európai Unió, inkább azzal kellett volna foglalkozni, hogy hogyan növeljük az Európába irányuló földgáz mennyiségét és hogyan fejlesszük az európai vezetékrendszert annak érdekében, hogy a beérkező nagyobb mennyiségű földgázt szét lehessen osztani az európai országok között.”- fogalmazta meg a kritikáját Szijjártó Péter.
Az uniós energiaügyi miniszterek megállapodtak abban is, hogy Magyarország hosszú távú orosz földgáz szerződése mentességet kap. A magyar kormány tavaly -még az ukrajnai háború előtt- 15 évre szóló szerződés írt alá Oroszországgal. Ez alapján évi 4,5 milliárd köbméter gázt kap Bulgárián és Szerbián keresztül az Oroszországtól. Az uniós gázásapka elfogadása miatt Magyarországnak újra kell tárgyalnia az Oroszországgal kötött megállapodását a Gazprommal.
„ Ez a piacba történő beavatkozás érinti a mi hosszú távú gázvásárlási megállapodásunk árazását is, ezért fontos az, hogy az orosz fél az energetikát felügyelő orosz miniszterelnök-helyettes nyilatkozata alapján készen áll a szerződésünk újra tárgyalására.”
Szijjártó Péter bejelentette azt is, hogy a magyar kormánynak nem kell értesítenie az Európai Bizottságot, illetve nem kell konzultálnia róla, ha módosítani akarja az Oroszországgal kötött hosszú távú gázszerződését, amennyiben jóváhagyják az uniós szintű gázárplafont.