Ylva Johansson belügyi biztos: Minden európai uniós intézménynél növeli kell az átláthatóságot
A vita során a képviselők megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy az Európai Parlament falain áthatolt és a belga rendőrség szerint már 10 éve működő korrupcióért egyes, megtévedt frakciótagok a felelősek, vagy a vesztegetés intézményi szintű. Ez utóbbi álláspontot osztották azok, akik szerint a most felszínre került, nem uniós tagállamokból érkező politikai befolyásolási kísérletek csak a jéghegy csúcsát jelentik és még számos képviselő lehet érintett kenőpénzek és luxusajándékok elfogadásában. Több lengyel képviselő felemlítette azt is, hogy a jelenleg vizsgálati fogságban lévő Eva Kaili és Pier Antonio Panzeri többször kifogásolták felszólalásaikban a lengyel jogállamiság helyzetét, miközben kenőpénzeket fogadhattak el harmadik országok gazdasági és politikai érdekeinek a képviseletéért. Voltak olyan képviselők is, akik etikátlannak nevezték, hogy a botrányban főszereplővé vált szocialista frakció jelöltet állít Eva Kaili megüresedett alelnöki posztjára.
A vitában az unió belügyi biztosa, Ylva Johansson bejelentette, hogy az Európai Bizottság az összes uniós intézményben való átláthatóságot növelő törvény csomagot készít elő. „ Napról-napra védeni kell az európai költségvetést, az uniónak ugyanis évente legalább ötmilliárd eurójába kerül a korrupció – fogalmazott Johansson.
Közben a december óta bűnszervezetben való részvétel, korrupció és pénzmosás gyanújával vizsgálati fogságban lévő Pier Antonio Panzeri, volt szocialista EP képviselő vádalkut kötött a belga ügyészséggel. A megvesztegetési botrány további szereplőiről szóló információkért cserébe csökkentett börtönbüntetést kap, valószínűleg 5 helyett csak egy évet tölt börtönben. Panzeri információkat ad át a hatóságoknak a pénzügyi megállapodásokról, a kenőpénzt fizető országokról, a vesztegetési pénzek haszonélvezőről és a korrupcióban érintett további képviselőkről, azokról is, akiket ő vesztegetett meg.