Szijjártó Péter: A magyar-orosz nukleáris együttműködés korlátozása Magyarország energiaellátásának biztonságát tenné kockára
Az ülésen videókapcsolaton keresztül bejelentkezett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, aki az orosz nukleáris energia szankcionálását követelte, amit több tagállam támogat. Szijjártó Péter ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a szankciók zsákutcába vitték az Európai Uniót és nagyobb kárt okoznak Európának, mint az oroszoknak. Hozzátette azt is, hogy Magyarország energiaellátása szempontjából az atomenergia nélkülözhetetlen. A paksi erőmű az ország villamos energiatermelésének felét, energiafelhasználásának pedig harmadát biztosítja. Ráadásul a Paks II. beruházásról jóval a háború előtt, 9 éve írtak alá megállapodást. Mint mondta: az elmúlt hónapok tapasztalatai arra mutatnak rá, hogy az az ország van biztonságban az energiaellátás szempontjából, amely a maga által elfogyasztott energia jelentős részét maga elő tudja állítani. „Mi sohasem fogunk elfogadni egyetlen olyan döntést sem, amely akár ilyen kicsit is korlátozná a magyar-orosz nukleáris együttműködést, mert az a magyar energiaellátás biztosítását teszi kockára.”- fogalmazott a magyar külügyminiszter.
A szankciók kapcsán fontosnak nevezte, hogy olyan személyek ne szerepeljenek a szankciós listákon, akik esetében annak nincsenek meg a jogi vagy tartalmi okai.
Szijjártó Péter az Ukrajnában dúló háború kapcsán sajnálatosnak nevezte, hogy a a háború kimeneteléről sokkal több szó esik, mint magáról a békéről. Elmondta azt is, hogy Josep Borrell az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője új javaslattal állt elő. Eszerint Brüsszel újabb 500 millió eurót fordítana az Európai Békekeretből az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására, illetve 45 millió euróval járulna hozzá az ukrán katonai kiképző misszió működéséhez.
„Ellentétes az érdekekeinkkel minden olyan döntés, amely a háború meghosszabbításához vagy potenciális eszkalációjához, tovább terjedéséhez vezethet, ezért nem tartjuk helyesnek, nem tartjuk jó ötletnek a fegyverszállítások fokozását. Ugyanakkor nem akadályozzuk az Európai Unió erre vonatkozó döntésének végrehajtását.” – hangsúlyozta.
A magyar tárcavezető a Kárpátalján élő magyarok ügyében az uniós külügyminiszterek segítségét kérte. Egyben tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy váratlanul, minden indoklás nélkül magyar nemzetiségű iskolaigazgatókat, tanárokat bocsátottak el Kárpátalján, az intézményeket pedig arra kötelezik, hogy távolítsák el a magyar nemzeti jelképeket. "Ezek mind-mind egy súlyos, koncentrált magyarellenes támadás jelei" – figyelmeztetett Szijjártó Péter. Rámutatott arra, hogy Ukrajnának, mint EU-tagjelölt országnak biztosítania kell a nemzeti kisebbségek jogait. A decemberben elfogadott kisebbségi törvény pedig a korábbiaknál is rosszabb helyzetet teremtett, és komoly aggodalmakra ad okot. "Mindez elfogadhatatlan, ezzel szemben nem csak nekünk, magyaroknak, hanem az Európai Uniónak is fel kell lépnie. Elfogadhatatlan, hogy ezt bárki kétoldalú kérdésként állítsa be" – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.