Új bizottsági terv az amerikai klímapolitikai törekvések ellensúlyozására

A terv bemutatása időszerű és szükséges volt, hiszen az Egyesült Államokban a közelmúltban elfogadott, 369 milliárd dollár összértékű Inflation Reduction Act zöld adójóváírási kezdeményezése - európai félelmek szerint - számos európai vállalkozást terelhet az Atlanti-óceán túl partjára. Ha ez az intézkedés európai válaszlépés nélkül marad, akkor az egész Európai Unió jelentős versenyhátrányba kerülhet az USA-val szemben. Ennek orvoslására kulcsfontosságú, hogy az EU is fel tudjon mutatni egy hasonló, átfogó gazdasági programot.

Az Európai Bizottság által felvázolt terv, azaz a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv, 4 pillérre épül. Ezek nevesül: 1) kiszámítható és egyszerűsített szabályozási környezet 2) a finanszírozáshoz való hozzáférés felgyorsítása 3) készségfejlesztés 4) nyitott kereskedelem az ellenállóképes ellátási láncok érdekében.

Pillérek

Az első pilléren belül több kulcsfontosságú javaslat található. A Bizottság bejelentette, hogy "zéró nettó kibocsájtású törvényt" fog kidolgozni, amely alapján gyorsabb engedélyezési eljárásra lesz lehetősége a zöld technológiát gyártó vállalatoknak. Ezen zöld technológiák közé tartozhat a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCUS), a megújuló energia-termelés, a hidrogénerőművek és az akkumulátor előállítás. Másodszor a javaslat szerint, 2025 végéig lazítanák az állami támogatási szabályokat, hogy mind a 27 uniós tagállam támogatni tudja a megújuló energiába vagy az ipar szén-dioxid-mentesítésébe történő beruházásokat. Felismerve, hogy nem minden uniós ország képes olyan mértékű pénzügyi támogatást nyújtani, mint Franciaország vagy Németország, illetve, hogy a belső piacon az egyenlő versenyfeltételek fenntartására épül, a terv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy már meglévő uniós forrásokat használjanak fel erre a célra.

Ami a második pillért, a finanszírozáshoz való hozzáférés felgyorsítását illeti, a Bizottság javaslata szerint, hogy 2025 végéig lazítanák az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat annak érdekében, hogy rövid távon a 27 tagállam támogatni tudja a megújuló energiába vagy az ipar szén-dioxid-mentesítésébe történő beruházásokat. A Bizottság nyáron strukturális választ kíván adni a beruházási igényekre azáltal, hogy a többéves pénzügyi keret 2023-as felülvizsgálatával összefüggésben javaslatot tesz egy Európai Szuverenitási Alap létrehozására.

A harmadik pillér - készségfejlesztés - tekintetében a Bizottság azt tervezi, hogy a zöld átmenetnek emberközpontúnak és inkluzívnak kell lennie, hogy biztosítsa a méltányos és igazságos eredményeket, minőségi munkahelyeket teremtve, és senkit sem hátrahagyva. Az EU 14 ipari partnerséget hozott létre, többek között az autóipar és az agrár-élelmiszeripar számára, amelyek célja az oktatás és a képzés fellendítése és a munkaerő átképzése.

A terv negyedik pillére a globális együttműködés erősítésére és a tiszta átmenet érdekében történő kereskedelmi együttműködésre összpontosít. A kereskedelmi nyitottság alapvető eleme a felvázolt stratégiának annak érdekében, hogy az EU továbbra is vezető szerepet tölthessen be a zéró nettó kibocsátású technológiák terén. Az Európai Bizottság fejleszteni kívánja az EU kereskedelmi megállapodásainak hálózatát, például a Chilével, Mexikóval, Új-Zélanddal és a MERCOSUR-ral kötötteket, valamint az Ausztráliával kötendő megállapodás elfogadásával. A Bizottság arra is törekszik, hogy az Egyesült Államokkal létrehozott Kereskedelmi és Technológiai Tanács mellett partnerségi megállapodásokat hozzon létre hasonlóan gondolkodó felekkel a nyersanyagok és a tiszta technológiák terén. Ezzel egyidejűleg igyekszik kihasználni a külföldi támogatásokról szóló új uniós törvényt, és bejelentette, hogy a partnerekkel együttműködve azonosítani és kezelni fogja a nem piacgazdaságok - például Kína - tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatait.

Finanszírozás

A terv finanszírozási oldala egyelőre nem egyértelmű, - több jelentős, nemzetközileg is elismert hírügynökség sem közölte pontosan - ugyanakkor a Bizottság által közétett dokumentumból kiolvasható néhány adat erre vonatkozóan. A 2022 végén elért megállapodásnak köszönhetően a zöld átállás uniós támogatása mostantól a REPowerEU kezdeményezés által az RRF-hez juttatott kiegészítő finanszírozással bővül. A tagállamok számára további RRF-támogatások (20 milliárd euró) állnak majd rendelkezésre az ipar környezetbarátabbá tételének előmozdítására, az uniós nettó zéró energiafelhasználású ipari projektek támogatására, valamint a magas energiaárakkal szemben az energiaigényes iparágak megsegítésére. A tagállamok a bizottsági terv szerint a Brexit-kiigazítási tartalékból (5,4 milliárd euró) is fordíthatnak támogatásokat ezekre a célokra. Ezen túlmenően a fennmaradó RRF-hiteleket (225 milliárd euró) jelentős előfinanszírozással tudják majd felhasználni ezekre a beruházásokra és reformokra.

Kritikák

A bemutatott tervet többnyire két okból érték heves kritikák. A terv nagyrészt a meglévő, nem pedig új finanszírozási forrásokra épül.  Továbbá fennáll a veszélye annak, hogy a kisebb uniós országok elmaradnak Németország és Franciaország mellett, tekintve, hogy a támogatások nagy része az utóbbi két országhoz kerülhet.

Már azelőtt, hogy a Bizottság elnöke bemutatta volna a javaslatot, hét uniós tagállam (Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Ausztria, Írország, Észtország és Szlovákia) jelezte, hogy nem ért egyet a tervezettel. Azóta kiderült, hogy Németország, Hollandia és Belgium sem támogatja ebben a formájában a javaslatot.