Az EP Pegasus-bizottsága Magyarországon járt

A vizsgálóbizottság előzetesen jelezte szándékát, miszerint Varga Judit igazságügyi miniszterrel is le szerettek volna ülni tárgyalni. A miniszter ugyanakkor múlt héten levélben válaszolt a PEGA megkeresésére és azt írta, hogy a nemzetbiztonság a tagállamok kizárólagos hatásköre, a PEGA azonban túllépi a hatáskörét, amire meglátása szerint az Európai Bizottság is felhívta a figyelmet. A miniszter azt is hozzátette, hogy Magyarország kormánya ellenzi ezt a gyakorlatot és ezért nem működik együtt a Pegasus-bizottság munkájával.

A kétnapos látogatás után a vizsgálóbizottság kedden délután sajtótájékoztatót tartott Budapesten. A holland Jeroen Lenaers európai parlamenti képviselő, a vizsgálóbizottság elnöke kijelentette, megállapították, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) nem tudja kellően vizsgálni, ahogy az állam milyen szoftvereket használ, és azt ajánlják, hogy a magyar kormány dolgozzon ki egy törvényjavaslatot, amely jogilag egyértelműen meghatározza a megfigyelésre való engedélyezést. Továbbá, felszólította a magyar kormányt, ne használja a tágan értelmezhető nemzetbiztonsági indokot a megfigyelések során. A delegációvezető hozzátette, az állampolgárok részére nem megfelelők a jogorvoslati lehetőségek, és az embereket nem értesítik arról, hogy megfigyelték őket, ami ellenkezik az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogával.

A jelentéstevő Sophie In ’t Veld kifejtette, hogy a kémprogram használata hogyan sérti az egyén jogait, emellett pedig gyengíti a demokráciát és a jogállamiságot. A kémszoftvereknek van jogos használatuk, ugyanakkor a magyar kormány szerintük politikai okokból használta, ami gyengíti a demokráciát. Ugyanakkor a jelentéstevő szerint nemcsak Magyarországon van probléma. In ’t Veld kifejtette, hogy az Európai Bizottság is hibázik, amiért nem tartatja be az EU-s előírásokat és szabályokat a tagállamokban, például Magyarországon.

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságával folytatott egyeztetésekről a testület elnöke, a jobbikos Sas Zoltán nyilatkozott. Sas azt mondta, hogy a bizottság igyekezett élni ellenőrző szerepével, de több esetben is akadályba ütköztek. A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke azt a javaslatot tette - mellyel az EP képviselők is egyetértettek -, hogy foglalják új törvényi keretbe a jövőbeli lehallgatások szabályozását. Ezt olyan módon valósítaná meg, hogy ne a kormány egy tagja, hanem egy a végrehajtó hatalomtól független bíró engedélyezhesse a hasonló tevékenységeket.

A Péterfalvi Attilával történt beszélgetések sem győzték meg a PEGA bizottság tagjait. A NAIH elnöke elmondta, hogy minden esetben megvizsgálták a Pegasus szoftver használatát és sosem találtak a törvényekkel össze nem egyeztethető működésre utaló jelet. Azt sem tisztázták a magyar hatóságok, hogy Varga Judit hány esetben bízta rá Völner Pál akkori államtitkárra a lehallgatások engedélyezését. Sophie in 't Veld holland EP-képviselő úgy nyilatkozott, hogy ezt nemzetbiztonsági kockázatként értékeli a küldöttség.

A kétnapos látogatás végén azt az álláspontot foglalta el a küldöttség, hogy Magyarországon visszaéltek a Pegasus szoftverrel. Ezzel együtt fontos megjegyezni, hogy jogi értelemben semmilyen következménnyel sem jár a mostani látogatás, sem pedig a Pegasus-bizottság jelentése, amit áprilisban fogadhatnak el. A politika szempontokat figyelembe véve Magyarország a közeljövőben is számíthat összetűzésekre az Európai Parlamenttel.