Bizottsági iránymutatások a migráció terén

Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa kedden, március 14.-én Strasbourgban tartott sajtótájékoztatóján mondta el újságíróknak, hogy 2022-ben az EU-ban nemzetközi védelemre nem jogosult menedékkérők csupán 21%-át küldték vissza származási országukba. "Ha nem küldünk vissza embereket, az hátráltatja a rendszerünket és aláássa a bizalmat" - mondta Johansson.

"A menedékjog iránti kérelemhez való jog védelme érdekében meg kell mutatnunk, hogy megfelelően kezeljük azokat, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre" - tette hozzá Johansson. "Szükségünk van a migrációra, de annak legális és szabályozott módon kell történnie".

Johansson kifejtette továbbá, hogy a visszatérési megállapodások kölcsönös elismerése az egész blokkban "sokkal könnyebbé tenné a visszatérések racionalizálását". Jelenleg még csak kevés tagállam alkalmazza a kölcsönös elismerést, bár az EU vonatkozó szabályai már lehetővé teszik azt.

A migránsok visszatérésének alacsony szintje régóta fennálló probléma az EU számára, és nagyrészt a nemzeti bevándorlási hatóságok túlterheltségének, a tagállamok közötti rossz kommunikációnak, valamint a harmadik, származási országok vonakodásának köszönhető. Utóbbiak ugyanis nem fogadják vissza az EU-ban elutasított menedékkérőket.

Margaritis Schinas, a Bizottság alelnöke a sajtótájékoztatón hozzátette, hogy az EU-nak "közös elveket kell kialakítania arra vonatkozóan, hogyan kezeljük a határainkat... hogy megakadályozzuk, hogy a menedékkérők kijátsszák az országokat egymás ellen". Utóbbi megjegyzésével a másodlagos migráció jelenségére utalt. Utóbbi azt takarja, ha egy menedékkérő egy országban menedékjog iránti kérelmet nyújt be, majd az eljárás eredményét meg sem várva, vagy az elutasítást követően tovább halad az EU-n belül és egy másik országban újabb kérelmet nyújt be. A Bizottság tájékoztatása szerint az erre vonatkozó konkrét számok nem ismertek, de arányuk egyértelműen növekvő tendenciát mutat.

Mind az EU-t, mind egyes tagállamokat éles bírálatok érték a Földközi-tengeren történt tragédiák sorozata után. Szembeállításra került, hogy az EU-s vezetők egyre keményebb retorikát alkalmaznak a migráció kontroll alá vonását és a visszatoloncolásokat illetően, miközben migránshajók süllyednek el az uniós partok mentén.

Az uniós vezetők a jövő évi európai választásokig célul tűzték ki a migrációs és menekültügyi paktumot alkotó jogalkotási dossziék sorozatának véglegesítését, Schinas azonban még ezen a vállaláson is túlment: "Amikor az európaiak jövő májusban elmennek szavazni, akkor ezt azzal a bizonyossággal kell megtenniük, hogy Európában végre megszületett a régóta esedékes megállapodás a migráció kezeléséről" - mondta Schinas.

A múlt héten az uniós belügyminiszterek megállapodtak abban, hogy a következő ülésükön véglegesítik a legtöbb nyitott kérdésre vonatkozó tárgyalási mandátumokat, míg az Európai Parlament várhatóan szintén a következő hetekben állapodik meg a legtöbb dossziéra vonatkozó álláspontjáról. Ezzel megnyithatja az utat az uniós intézmények közötti háromoldalú tárgyalások megkezdése előtt a nyári szünetet megelőzően.

"Jó úton haladunk, hogy a teljes paktumot ki tudjuk dolgozni ebben a mandátumban" - mondta Johansson. Bár valóban előrelépés tapasztalható számos kérdésben a tagállamok között, nem szabad megfeledkezni arról, hogy 2015 óta, majd nyolc éve zajlanak a tárgyalások a migrációs csomagról, ezt a folyamatot pedig eddig a mély konfliktusok és ütközések jellemezték.