Európai stratégiai autonómia kivívása a chipgyártás terén
A microchip-ellátási lánc összetettségének és szerkezeti jellegének köszönhetően a félvezető-ellátási lánc egyike napjaink legkockázatosabb szektorainak. A COVID-19 világjárvány okozta válsághelyzet nagyszerűen példázta a problémákat. A pandémia és a megnövekedett kereslet okán először 2020-ban tapasztalt egyedülálló mikrochiphiányt az orosz-ukrán háború tovább fokozta. Ezen válsághelyzetet kívánja orvosolni az Európai Bizottság által először 2022 áprilisában előterjesztett EU Chips Act.
Az Európai Bizottság által tavaly javasolt és Thierry Breton belső piacért felelős biztos által megerősített EU Chips Act célja, hogy 2030-ra megduplázza az Unió részesedését a globális chipgyártásból 20%-ra, mindezt a Chips for America törvényhez hasonlóan. A megállapodás értelmében az EU több mint 43 milliárd eurót kíván mozgósítani állami és magánberuházások formájában, hogy Európa növekvő chipigényét kielégítse. A terv tavalyi első bejelentése óta az EU már 90 és 100 milliárd euró közötti összegű állami és magánbefektetési kötelezettségvállalást vonzott az ipari telepítésre.
Az EU Chips Act három alapvető célra, fő célra épül. Nagyszabású kapacitás és innováció kiépítése. Az EU önellátóvá tétele. Az EU felkészítése az esetleges jövőbeli ellátási válságokra. Ezen céloknak megfelelően, az EU Chips Act 6,2 milliárd eurót fektet be az innovatív technológiák iparosításának előmozdítására, a készségfejlesztést szolgáló kompetenciaközpontok létrehozására és a finanszírozáshoz való hozzáférés biztosítására - közölte az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve közleményében. Emellett ösztönözni fogja a gyártóüzemekbe történő beruházásokat, és keretet biztosít az integrált gyártóüzemek számára, valamint az ellátás biztonsága érdekében megnyitja az uniós öntödéket. A tagállamok emellett koordinálni fogják a kínálat nyomon követését és az esetleges hiányok előrejelzését.
A világvezető chipgyártók, mint az Intel, a GlobalFoundries és az STMicroelectronics már elkötelezték magukat több milliárd eurós létesítmények építése mellett Európában. A tajvani székhelyű TSMC vállalat, amely világelső a fejlettebb chipek gyártásában, állítólag fontolgatja az európai beruházást, de hivatalosan még nem hoztak döntést. Az Intel Sachsen-Anhalt németországi üzemének 17 milliárd eurós beruházását illetően is még folynak a tárgyalások a támogatási csomag konkrétumairól. A jelentések szerint az Intel a kezdeti 6,8 milliárd eurónál nagyobb támogatást kér.
Az Európai Parlament, a tagállamok és a Bizottság közötti tárgyalások egyik utolsó nyitott pontja a 3,3 milliárd eurós uniós K+F költségvetés finanszírozási háttere volt. Az uniós országok nem örültek annak, hogy ezt a költségvetést a meglévő kutatási alapokból vonják el, de a parlamenti képviselők hajthatatlanok voltak a finanszírozási szint tartása mellett, ami végül meg is történt.
Az EU Chips Act következő lépéseként az Európai Unió Tanácsa (Tanács) és az Európai Parlament között a kedden létrejött ideiglenes megállapodást véglegesíteni kell és jóvá kell hagyni, majd azt mindkét intézménynek hivatalosan el kell fogadnia. Az EU Chips Act elfogadását követően a Tanács elfogad majd egy módosítást a Horizont Európa keretében megvalósuló intézményesített partnerségekre vonatkozó egységes alap-jogiaktus tekintetében, mégpedig annak érdekében, hogy lehetővé váljon a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás létrehozása, amely új néven felváltja majd a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozást. Az egységes alap-jogiaktus módosítását a Tanács a Parlamenttel folytatott konzultációt követően fogadja el.