Ambiciózus célkitűzések: elindult a készségek európai éve
Az Európai Unió 2030-ra rendkívül ambiciózus célokat jelölt ki a foglalkoztatáspolitika és a versenyképesség növelésének területén. Az Európai Bizottság a tematikus évben elindult programoktól azt várja, hogy megadja a célkitűzések eléréséhez a kezdő lökést. A kitűzött eredmények elérésével az európai munkaadók és munkavállalók alkalmazkodni tudnának a folyamatos változásokhoz és előre lépnének a digitalizáció területén. A foglalkoztatáspolitika és a versenyképesség hosszútávon is meghatározza az Európai Unió és a tagállamok sikerességét. Ennek ellenére 2023-ban ezen prioritások háttérbe szorulhatnak az orosz-ukrán háború elhúzódása, valamint a fellépő energetikai és biztonsági kihívások miatt.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa csütörtökön tette közzé legújabb határozatát a készségek európai évéről. A program alapvető célkitűzése, hogy lendületet adjon az egész életen át tartó tanulásnak, mely az álláskeresők és a vállalkozások szempontjából egyaránt előnyös. Emellett szintén a célok között szerepel, hogy egyben elősegítse a zöld és digitális átállást, az innovációt és a versenyképesség javítását az Európai Unióban. A várakozások szerint, a programmal könnyeben eléri az EU a 2030-as szociális célkitűzéseit és teljesítheti a digitális iránytű céljait is. A kitűzött szociális célok egyrészről arra irányulnak, hogy az európai felnőttek legalább 60%-a minden évben vegyen részt valamilyen képzésben, másrészről pedig arra, hogy a foglalkoztatottság aránya elérje a 78%-ot a munkaképes korosztályhoz tartozó lakosság körében. Az Unióban a munkakörök több mint 90 %-a igényel alapvető digitális tudást, miközben az uniós munkavállalók 37 %-a nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel. Amennyiben sikerül megvalósítani a digitális iránytű kezdeményezést, akkor 2030-ra az EU-ban a felnőttek legalább 80%-a rendelkezni fog alapvető digitális készségekkel és 20 millió IKT-szakember (Információs és Kommunikációs Technológia területen) lesz alkalmazásban.
Az elfogadott dokumentumból kiderül, hogy az EU-ban működő 25 millió kis- és középvállalkozás (kkv) negyede számára továbbra is a képzett személyzet és az Unió fenntartható növekedésében alapvető szerepet játszó tapasztalt vezetők rendelkezésre állása jelenti a legnagyobb kihívást, miközben az összes vállalkozás 99 %-át képviselő és 83 millió embert foglalkoztató kkv-k az uniós gazdaság alappillérei. Ennek ellenére, mindössze az uniós állampolgárok 37%-a vesz részt rendszeresen képzésen, így nem biztosítható a megfelelő képzettségű és mennyiségű munkaerő.
A készségek európai éve programjainak finanszírozása több egymást kiegészítő forrásból valósul meg. A forráskeret alapját az ESZA+ biztosítja. Emellett, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF) támogatás nyújtható a készségfejlesztés és a munkahelyteremtés területén. A Digitális Európa program 580 millió eurót biztosít a magas szintű digitális készségek elsajátítására, a Horizont Európa támogatja a kutatók, a vállalkozók és az innovátorok készségeinek fejlesztését. Továbbá, Erasmus+ program támogatja a szakképzésben részt vevő tanulók és a szakképzést végző szakemberek személyes és szakmai fejlődését, valamint az ezzel foglalkozó intézményeket is.
Az Európai Unió és tagállamai rendkívüli kihívásokkal néznek szembe, ha meg szeretnék tartani globális versenyképességüket, és minőségben fejlődnének a foglalkoztatáspolitika területén. A készségek európai éve kiváló lehetőség, hogy ezen területek prioritásként legyenek kezelve és elindulhasson a hosszútávú fejlődés. A finanszírozási lehetőséget vizsgálva kijelenthető, ahogy az uniós dokumentum is fogalmaz, az ESZA+ válik az emberekbe való befektetés legfőbb uniós eszközévé.