Csúszik a megújuló energiaforrásokra vonatkozó irányelv elfogadása
Jól kitűnik, hogy a Fit for 55 csomagot övező tárgyalások, nézeteltérések, egyeztetések központi eleme a nukleáris energia. A nukleáris energia zöldenergiaként történő elismerésében az Unióban Franciaország érvel leginkább. A vonatkozó témában érzékelhető német-francia ellentét ugyanakkor rányomja a bélyegét a tárgyalásokra, igazán érdemi előrehaladás nem érzékelhető. Annál is inkább nem, mert Franciaország álláspontjával tart a nukleáris energia megítélésében számos uniós ország, köztük Magyarország, Olaszország, Lengyelország vagy éppenséggel Hollandia is. Biztosan továbbra is hot-topic marad az energia kérdése, hiszen pontosan tudjuk, hogy az EU és tagállamai erőteljesen törekednek gazdaságuk szén-dioxid-mentesítésére az éghajlatváltozás kezelése és az energiaellátás biztonságának megerősítése érdekében az európai zöldipar fejlesztése révén, hogy többek között a jövőben egyetlen ország, például Oroszország energiájától való függőséget.
További kételyeket vet fel a jövővel kapcsolatban az irányelv elfogadását illetően az a tény is, hogy 1 év múlva európai parlamenti választások, illetve lassan lejár a svéd soros elnökség mandátuma is. Ezek a tényezők nem segítik a tárgyalások előrehaladását, hiszen egy kampányidőszakban nem a szakpolitika kap szerepet.
Mi az a Fit for 55?
A Fit for 55 intézkedéscsomag az uniós jogszabályok felülvizsgálatát és aktualizálását, valamint új kezdeményezések bevezetését célzó javaslatokat tartalmaz, és azt hivatott biztosítani, hogy az uniós szakpolitikák összhangban legyenek a Tanács és az Európai Parlament által elfogadott éghajlat-politikai célokkal.
A Fit for 55 fő javaslatai nagyjából a következő kapcsolódó kategóriákba sorolhatók: közvetlen szén-dioxid-mentesítési intézkedések, elősegítő intézkedések és integráló intézkedések. A közvetlen szén-dioxid-mentesítési intézkedések sok szempontból a legegyszerűbbek, mivel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célozzák. A könnyítő intézkedések harmonizálják az EU-tagállamokra vonatkozó követelményeket a kibocsátáscsökkentés mérésére és tervezésére vonatkozóan. Az integráló intézkedések az EU éghajlat-politikáját bizonyos ágazatokra alkalmazzák.
Aktuális helyzet a megújuló energiákról
Az uniós állandó nagyköveteknek az előzetesen egyeztetett napirend szerint szerdán kellett volna aláírniuk a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvet, amely szerves részét képezi a Fit for 55 klímacsomagnak, amely 2030-ig 55 százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 42,5 százalékra kívánja növelni a megújuló energiaforrások arányát az Európai Unió energiamixében.
Az uniós tárgyaló felek 2023. márciusában jutottak ideiglenes megállapodásra az irányelvről, miután Franciaország azzal fenyegetőzött, hogy megtorpedózza a szabályozást, ha az nem ismeri el az atomenergia szerepét. Végül Franciaország egy csekély engedményt kapott, hiszen már a május 17-i tárgyalások előtt az a szóbeszéd járta, hogy Párizs megpróbálja megakadályozni a jóváhagyást, így Svédország kénytelen volt kihagyni a nagykövetek szerdai találkozójáról az irányelvről szóló megbeszélést, hogy elkerülje a jogszabály drámai kisiklását. Látszólagosan Franciaország azt kérte, hogy az ammónia ipari termelését részben mentesítsék a zöld hidrogéncélok teljesítése alól, ez azonban valószínűsíthetően csak álca lehetett a további nukleáris energiát érintő francia érdekek melletti lobbizás céljából.
CBAM, avagy hatályban a Fit for 55 egyik eleme
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM), a Fit for 55 egyik eleme, a Tanács és a Parlament 2023. május 10-i megállapodását követően az elmúlt napokban hatályba lépett. A jogszabály célja annak megelőzése, hogy a termelés nem uniós országokba való áthelyezése vagy a karbonintenzív termékek behozatalának növelése révén az uniós határokon kívül nőjön a kibocsátás, semmissé téve ezzel az EU kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseit. A CBAM kezdetben bizonyos árukra vonatkozik majd, amelyek előállítása során jelentős szén-dioxid keletkezik: cement, vas és acél, alumínium, műtrágya, villamos energia és hidrogén. Ezzel a kibővített alkalmazási körrel a CBAM végül - a 2026-os teljeskörű bevezetés után - az ETS-rendszer hatálya alá tartozó ágazatok kibocsátásának több mint 50%-át fogja lefedni. Az új jogszabályt átmeneti időszak bevezetésével alkalmazzák majd, hogy minden érintettnek legyen ideje felkészülni a változásokra.